felvettek szociológiára. már egy ideje. de minek is, most, hogy fel tudom venni a tárgyakat elkezdtem kétségbe esni, hogy melyik napokra fog ez beférni, hát én mikor fogok dolgozni? mert se az andragógia se a szociológia nem ér annyit, hogy otthagyjam a munkám... nyilván nincs ezzel nagy gáz, csak kéne tudni, hogy melyik órára érdemes bejárni, melyikre nem kell, meg hogy megy ez, de ehhez kéne egy felsős szociológus, akiket meg valószínűleg a gólyatáborban meg is találnék, de nincs az az isten amiért én elmennék gólyatáborba az eltére megint... semmi baj nincs..egyedül maradtam a fejemmel... inkább sorozatot nézek...future zsófi problémája mindez

lakni

A síp utcában szeretnék lakni. Ez tény. Az mindent megoldana. Sokkal több időm lenne Anettal lenni, kelhetnék később, közelebb laknék Izlandhoz. Tökéletes kompromisszum lenne a jelenlegi csigaéletmód helyett, ahol egyik helyről a másikra viszem a cuccom, a fogkefém... itt meg akárhol és akármit csinálok este, elindulok az irodában kicsit hamarabb, mint kéne és akkor még beugrok átöltözni, fogat mosni... Kár, hogy erre még várni kell,de mivel büdös a munka így kukán ülök az internet előtt egész jól elringatom magam a gondolatba. Like lenne...így is jó, de úgy igazán like lenne.

így dolgoztam ma

-csodálkozom, hogy nem kattansz be tőle
-hát, nem véletenül megyek holnap SVT-re
-SVT?
-SpirituálisVálaszTanácsadás

-náltok mizu?
-Lilla per pillanat építész akar lenni, Anna sebész, Sára akrobata:)


-a hol lakjunk zsófival kérdésrea google nekem azt mondtahogy lakótlepen a legkellemesebb az élet::D
-like

most kell elindulnom... egyedül, neki az éjszakának... ki a reptérre... nem tudom, hogy mitől vagyok ennyire ideges...nem a repülés, nem az ottlét... fogalmam nincs, de ááá sokat számítana ha valaki elvinne a nyugatiig

Barcelona

Sűrű ám az élet és gyűrődik is nagyon... de hiába szakadt le ma a konyhaszekrény és borult a nyakunkba minden tányér én akkor is megyek ám el, megint melegbe, tengerpartra... Barcelona... Az építész fiúval... Nincs okom panaszra azt hiszem...

wohlfühlung

kassa semmit nem változott...kassa teljesen megváltozott... kedvelek ott lenni... bár egész más volt most, mint máskor

ma a szorgos majolika méhecskék alatt tekergéltem, hogy mindent elintézzek ebédidő alatt... én is szorgos méhecske voltam...

Nem tudom, hogy hallottam-e már olyan emberről, aki büszke volt a személyi igazolvány képére... én imádom a sajátomat..tényleg nagyon jól sikerült fotográfia :D az a baj, hogy nem lehetett ráragasztani a régi személyire, hanem új kellett mindenképp (megkérdeztem.. ők mondták) amivel csak annyi a baj, hogy eddig tudtam az ig. számom, most meg nem, mert az előző s házszámunk, utána a házszámunkhoz hozzá kellett adni az általános iskolás kedvenc számomat, aztán a kedvenc számom duplája duplán végül a vezetéknevem első két betűje.
egyébként ahogy megnézem a mostani se szar csak a D betű helyett L van a többire hasonló gondolatmenetet tudok csinálni...
hát. így sikerült lefoglalni az agyam ma ebédszünetben :D

Nem hittem volna, hogy Maria Joao albummal fogok találkozni élő ember lakásán és tegnap, amikor norvég zenét választottam végképp nem gondoltam volna, hogy ismerni fogom az énekest. Szóval létezik olyan ember, aki Maria Joaot is hallgat... norvég zenekarral... és úgy tűnik, hogy a fiúm...

ha már tegnap elfelejtettem a bort elvinni Borihoz, akkor gondolta ma kibontom... nem tudom mennyire érte meg... itt vagyok egyedül,a bor ár elfogyott... elkezdte rendet rakni, de mit számít, majd holnap befejezem... elkezdte men in tree-t nézni, amitől egyszerre sírós és jó kedvem is lett...de még indig van egy napom itthon, amikor nem lesz se bor se cigi, csak ha kilépek a lakásból. tehát belesüppedek a sorozatba, hogy minél hamarabb hétfő délután legyen és én kihasználhassam a meghívásom egy kanapéra, ahol a tour de france az idén először utol fog érni (or not)... és még a szerdát is várom, mert ezer éve nem voltam kassán és minden körülmény ellenére örülök, hogy odamegyek...
aztán még arra is rájöttem ma, hogy likeolom a barátaim... szeretek itt lakni, szeretek a teraszon józanul sírva röhögni, szeretek akár 5 percre is találkozni, hogy tudjuk mi van egymással, szeretem, hogy számítanak rám, hogy felhívnak hajnal kettőkor, hogy boldogok mind... hogy várják, hogy találkozzunk, mikor már sok ideje nem láttuk egymást...
hozzatok még bort, vagy legyen hétfő délután!!!!

nem tudok mit csinálni... fülig ér a szám...

nem szeretek olyan levelet kapni amiben szerepel a csigolya és a törés egyszerre...

on-line

olaszország szép, meleg, délen kicsit ronda, de méh melegebb... bejártuk a félszigetet..mondanék városneveket, de csak úgy nagyjából jegyeztem meg merre voltunk... turista arra nem jár, sokszor azt sem értettem, mi hogyan kerülünk a világ végére... szép volt, jó volt, de megkönnyebbülés itthon lenni, vásárolgatni, zuhanyozni, főzőcskézni...

menjünk már, vagy legalább az idő mozduljon előre, de nem tudok tovább itt tétlenkedni...alléalléallé először haza, aztán olaszország, aztán vissza...aztán meg... csak menjünk máár

munka után

látott a fiú olyan madarat, amit gordon ramsay sütött (egyébként lunda) és minden keresztkérdésemre helyesen válaszolt... (szandál zoknival? igen...farsangkor)
mégis min pörög a kis agyam? nem találok kivetnivalót

ha még szimpi is, meg látott olyan madarat közelről amire gordon ramsay vadászott és finomnak nézett ki, de nem jut eszembe a neve, akkor akár jófej is lehet.

az öcsém véleményez

három napja megy a tour de france, de a vb olyan szinten törölte a sporthíreket, hogy hozzám ez nem jutott el... szégyen és gaylázat...nem is nevezhetem magam igazi függőnek

nem a másnaposság a legrosszabb állapot, hanem az álmosság... én bárhol elalszom és el is alhatok... itt nem..nem vagyok erre szoktatva... rendesen fájdalmat okoz nyitva tartani a szemem... 5 kávét ittam és mit sem ér... a hadifoglyokat is kínozzák ilyen ébrenlét dologgal...szar..én értem, hogy szar

legszebb dolog a világon, ha péntek este csörög a telefonod, hogy nincs-e kedved lelépni egy hónapra Törökországba ( az már szar, hogy nemet mondok)
Fucking kúl...az istennek nem akar rossz kedvem lenni...a fejem fájogat ugyan, de arra gyógy0r a vodka...
nem értem mi történt, de maradjon így