nincs sok jobb dolog annál, amit egy napsütéses hétvége jelentett most nekem. jókat beszélgettem. nagyon. szépeket sétáltam. alig fáztam. olyan igazán boldog voltam... szombattól vasárnapig. alig várom a jövő hetet, vagy hétvégét.

a zene és én sokat változunk

amikor előtör belőlem a népzenére vágyakozás, úgy örülnék, ha még mindig 16 éves lennék, és együtt járnánk a várfalon, meg néptánc ruhát cipelve a várba palyabeára, kerekesbandre, lajkóra, ghymesre, csík zenekarra, beshodromra, sebőre, muzsikásra, szászcsávásira, moldvaira, csángóra, székire, kalotaszegire... meg kispálra. nálam az is kicsit népzene

hol vannak már azok a régi szép idők, mikor még gimnazistán voltam tarisznyás bölcsészlány.

sajnálom, de nem én leszek az, aki jobbá teszi a világot.

én próbálkozom a közösségi élettel, de minimális emberrel működik csak a közösség dolog. tegnap belemártottam magam halványan egy egyetemi képzésbe, mmint iylen csapatot építünk, szeressük és ismerjük meg egymást dologba, de nem tudom biztosan állítani, hogy nem erőlködve kell rávennem magam, hogy elmenjek legközelebb is, vagy hogy elmenjek egyáltalán. jól éreztem magam, meg minden, de kell ez nekem?

minek erőltessem azt, hogy emberekkel legyek, mikor akikkel szeretek együtt lenni, azokkal már olyan jól megy. tudom, hogy kitől mit, hogy hol hogyan és miért csinálok, vagy történik bármi. kényelmes életem van. szeretem a saját dolgaim. de mások életére nem feltétlenül vagyok kíváncsi.

érdemes-e olyan dolgot csinálni, amit nem magamtól csinálok, hanem mert jobb embernek látszódok tőle? (pedig igazából nem vagyok túl jó ember)

Ha valami oknál fogva nem élhetném tovább a saját életemet, akkor az öcsém életével tudnék egyes egyedül megelégedni.

hova dughatnám be a fejem, hogy ne kelljen tudomást vennem semmiről? homok nélkül.

no more charity work a barátnőm barátnőjének, a nagymamájának a nagypapájának az esküvőjének a temetőjén a gyerekének a keresztelőjén a kiskutyájának a két szép szeméért.

IMÁDOM A MUNKÁMAT. a gumicsizmagyár nagylelkű és bőkezű.

aki budapesten él, nem feltétlenül postás. vagy futár. vagy teherhordó málhás állat

Süt a nap

Csak egy hétvégényi napsütés és millió dologban utolértem magam. Hivatalosan is belekezdtem a szakdogámba, kitöltöttem a felvételi jelentkezésem és az anyáét és az adóbevallásom is elintéztem. Egy barátságos rokoni tranzakcióval áthidaltam a hétre beütemezett pénzügyi mélypontot. És csak két napig sütött a nap, két napig. Lehet, hogy azért szeretem a telet, mert így értékelni tudok minden más évaszakot.

hát...hogyismondjam... valahogy benyomtam a shiftet, mikor egy SZÁMOT ki akartam törölni, ezért B betűig kitöröltem az összes ALBUMOT.
nem akarok róla beszélni.
fáj.

de nem kell aggódni... egyszer az életben nem rögtön ürítettem a kukám a hangja miatt, hanem volt időm észrevenni a botorságom... egy pillanatra azért meghökketnem

lurpak vajat és ír fiúkat szeretnék... (now?)

hobbi

rájöttem, hogy mi a hobbim, hogy mivel töltöm a szabadidőm. sokkal menőbben tudom megfogalmazni annál, mint hogy olvasás, zenehallgatás, filmnézés. mert ezt az egész dolgot én nem csak úgy össze-vissza, egyet innen, egyet onnan csinálom. koncepcióm van. discográfiák, filmográfiák és egyéb életművek teljességét akarom megszerezni, megemészteni szőröstől, bőröstől. mert szép, hogyha olvastam egy jó könvyet, de ha annak a stílusa, vagy valamije volt jó, akkor attól az írótol mindenre kíváncsi vagyok. addig a pontig persze, amíg a többi is jó. ugyan ez zenében. ha egy album, vagy szám tetszik, akkor a többinek is a végére kell járnom.
a filmekbene van a legtöbb koncepció olyan szempontból, hogy ott lehet rendező, színész, zeneszerző, és még millió dolog alapján csoportosítani... érdekes, hogy ezt élvezem, de már látom a fejemben a nagy kirakóst ami alapján válogatok. eddig azt hittem csak rendeszertelenül össze-vissza, de nem mert rendesen a lyukak betöltésére hajtok. sose leszek kész, de nem baj. jó tudni a saját koncepciómat

egész eddigi életem legfelnőttebb pillanatának tekintem, mikor ma a kollégáimmal együtt kávéztunk és hozzá ettük az általam és általuk sütött sütiket. igen, mert hoztak nekem, mert ők is szeretnek engem, nem csak én őket. megfenyegettek, hogy szemránckrémet fogok kapni, amiért pofátlanul a 21. szülinapom van :D