ja egyébként gondolom, hogy feltűnhetett, hogy ma sikerült az öcsémtől internetet kunyerálnom, mert egyem a szívét annyira boldog, hogy sikerült végre felmásznia a már majdnem teljesen havas leopárdnak a számítógépre...így észre se veszi, hogy én is kockulok a szobájában, mert eddig kicsit ideges volt...én észrevettem, hogy ez nagy dolog, mert rekord mennyiségű olvasatlan feed gyülemlett fel ennyi idő alatt...nem vagyok én ehhez szokva...

filmmérgezés

maga rendes ortodox családból származik, mit fognak szólni a szülei egy sorozatgyilkoshoz???

mert a fülemen is a filmek folynak ki..jó láttam jópár gagyit is, de éjszakánként azért akadnak az évi átlagon felüli számban jó filmek, amiken jól szórakozok fél füllel, mert közben lelkesen olvasok..így fenntartom annak a látszatát, hogy mégiscsak itthon vagyok, ahol többen élünk egy lakásban, bár ennek a jeleit még csak evés közben tapasztaltam, máskor mindig mindenki elszivárog...én is, de az számomra nem annyira feltűnő :D
ma mondjuk nem panaszkodhatok, mert a mostanában sokat síró lánykával bejártuk miskolc belvárosát rádöbbenve hatalmas változásokra (nem) és aztán együtt kezdtünk bele az anettól kapott nagysikerű filmművészeti alkotásba, amit nem nagyon merek nevén nevezni, mert akkor nem merném annyira bőven kifejteni azt sem, hogy ezen a nagyszerű filmművészeti alkotáson mennyit segített az, hogy mi próbáltuk megfejteni, hogy miről is van szó, meg miért is ilyen...15 perc után adtuk fel..addig sírva nevettünk...alig maradt pár perc a nagyszerű műből...majd... majd a koliban..ott van az embereknek ilyenekre ideje...meg majd amikor tanulni kéne..akkor lesz ehhez igazán kedvem...

karácsony 2009

Lassan kezdünk azért kilábalni a minden nap máshol, de ugyan azzal a társasággal eszünk lehetőleg finomat és sokat kalandokból... Még holnap jön egy új embertömeg, aztán hivatalosan is lezártnak tekinthetjük ezt a karácsonyi maratont...Egyébként én ennél sokkal sokkal rosszabbra számítottam...Egyedüli necces szituáció a ma délutáni autókázás volt fel a hegyre a családdal telerakott autóval, ahol legalább ketten úgy érezték, hogy ők sokkal jobban tudnak vezetni , mint én és folyamatos tanácsokkal láttak el...de ez 2x20 perc volt, szóval a 4 napon belül gyakorlatilag elenyésző, sőt szinte szükséges kis vitáról beszélhetünk...vannak elméleteim, hogy miért sikerült ez a karácsony úgy, ahogy...persze nem biztos, hogy igazam van...

ez mi?

már kezdődött nagypapa szülinapi ebédje, nekem járt az agyam, hogy minden lehetséges támadófelületre legyen valami okos , gyors és számukra kielégítő válaszom, hogy legalább egy kicsit elodázzuk a nagy nagy egymásnak ugrást..erre a nagybátyám bejelenti, hogy bemutatná a családnak a nőjét 25én...ez mi...így se én sem az öcsém nem fogunk semmit kapni a nyakunkba...a kedves rokon és az új nő lett a téma... ez egy nagyon furcsa karácsony lesz...ezt kell megállapítanom

jaj jaj jaj future me

sport

én értem, hogy tetszik az embereknek ez a squash dolog... bár nekem sikerült veszélyessé tenni a sportágat... aztán azért csak vissza tudtam már ütni egymás után többször is a labdát...

engedj be kedves öregapó, öreganyó, malacka, boszorkány, róka, farkas, királyfi, királylány, mert itt az Óperenciás tengeren túl megvesz az Isten hidege...egy mesében így lenne
itt csak nem járt a 49es villamos, így hosszan hazagyalogoltam a hóesésben... szép volt ez, csak fáradt is voltam, meg hideg is volt... tegnap sem volt semmi hajnal ötkor -13 fokban hazarohangálni az ünnepeljük meg, hogy és csinálj olyat, hogy kiruccanásunk után, de ott együtt nevettünk, most meg egyedül másztam át a hórengetegen... forró teára, tűzforró radiátorra vágyom... nem tudtam eléggé értékelni, mikor órák hosszat a sütő mellett állhattam, ahol mézeskalács illat szállt szét a levegőben és megszülettek az év legviccesebb, és úgy egyébként is leg leg leg mézeskalácsai... jó volt ott a melegben nevetni a sütésfőzésen úgy, hogy a könnyünk is kicsordult :D

üres koli megtöltve... :)

mindenki hazament a koliban..egyedül vagyok a szinten..de nem kell sajnálni, feljött boglárka sírni, amiből eddig sírás nem lett csak üres üvegek kis halmaza...még el se mentünk a koliból...még csak most kezdődik a vigasztalás budapest kocsmáiban...

eltáncoltam kis cipőmet 2.0

a táncházon kívül is működik ez a zenére mozogjunk emberekkel dolog...egy kevéssé figyelemmel kísért szegény david yengibarjan után kellemes kis vodku koncert...az mondjuk emelt volna az est hangulatán, ha a hegedűs fiúról nem derül ki, hogy kedves barátnője van..de azért így is szép volt...a fiú, meg a koncert is

nincs munka...hát ennek nem kell örülni...:(

mikor orrlógatva hazafelé ballagtam, mert nem nagyon akartak összejönni a mára eltervezett dolgaim,annak ellenére, hogy bejártam a várost kispesttől újpestig meg még középen is, akkor hirtelen szembejött velem a kabátom ikertestvére...szépen egymás után is fordultunk és egymásra mosolyogtunk, hogy dejó, hogy mindkettőnknek ilyen szép kabátja van...onnantól jó kedvem van :D

jó meleg

nem tudom, hogy a karácsonyi hangulat talált-e rám, vagy csak úgy szimplán a tél, de kellemes hangulat lett a szobánkban..olyan ahol jó bebújni a takaró alá, olvasgatni, gondolkozni... finom illatok vannak, köszönhetően a narancshalmoknak, amiket ma sikerült beszereznem...a radiátoron is száradnak a dolgok kávé, narancs és tea illatot árasztva a szobában..vannak gyertyáink, narancssárga fényű lámpa...annak ellenére, hogy süvít a szél az ablak résein mégis meleg hangulat van...jó a zene, finoma bor, ketten vagyunk, tanulunk, meg olvasunk..semmi extra, de mégis jó érzés
anekdotázhatnékom támadt szóval azt is elmondom, hogy a dédnagyapám szerint nem jó kifejezés az, hogy jó meleg van...nyáron..nyáron nincs jó meleg, akkor rossz meleg van, de szerintem egyetértene velem abban, hogy ilyenkor beszélhetünk jó melegről... szóval jó meleg nap a mai...pedig kint csontig hatol a hideg

úgy tűnik, hogy nagy nagy nagy szilveszter lesz nálunk... :D mi lesz ott?

majdnem

majdnem sikerült ma vért adnom...tényleg egy hajszálon múlt a dolog...januárban...most már csak egy hónapot kell várni :D
és majdnem sikerült végeznem a karácsonyi felhajtással..már csak két fél ajándék hiányzik
ettől függetlenül nagyon jó kedvem lett és a kis bankom felajánlotta, hogy annyira rendes kis ügyfelük vagyok, hogy ők majd félévente adnak nekem pénzt, és még kamatot is többet adnak..hát nem édesek...
szép kerek lett ez a nap...majdnem..mert még nincs vége :D

grrrrr

nem az a bosszantó igazán, hogy megint a kis piros telefonomat használom megint, hanem zaklató emaileket küldök, hogy más számon keressenek...és már egyszer elküldtem, erre kedves anyám bejelenti, hogy ez a szám, ami most van nekem, az nem lehet az enyém, mert ez neki kell..úgyhogy kezdhetem megint előről...

de nem is használja...ott áll a polcon a telefon, soha senki nem keresi ezen, de neki ez kell... minek...ha valakinek két telefonja van, akkor annak legyen értelme..ennek így nincs..csak engem bosszant a dolog, de baromira...

még mindig új müpa

én megértem a zenészeket, meg egyéb színpadi embereket...nem semmi, mikor 1700 ember szembetapsol, de még az is fantasztikus, amikor felállnak és megindulnak a kijárat felé...
egyébként nyilván közvetve tapasztaltam mindezt...a zenekar mögé szólt a jegyünk a müpában

karácsony

szóval ugye van az a szlogen, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, meg van a valentin nap ami meg a szerelmeseké...na most a kettő közül még mindig jobban elképzelnék egy csókmaratont a valentin naphoz, bár azzal se azonosulnék lélekben...de nem, mert az egyik nagy sikerű plázában, ahol valószínűleg mérgezett kanai kaját ettünk a kedves öcsémmel ma, adventi hangulatban tartanak csókmaratont... ott állnak a párok, körülöttük fejvesztett emberek százai, akik mindent, de mindent meg akarnak venni...aztán ők meg középen szeretik egymást...31órán át idegenek által kommentálva... háát... még mindig inkább a műfenyő, meg az egész pulyka

eltáncoltam a kis cipőmet

szinte évszázadokban lehet mérni, hogy mikor voltam utoljára táncházban, pedig milyen jól esett a kis lelkemnek... jót táncoltam és moldvai révén még vágtam is dolgot... meghát megéreztem egy kedves fiú illatot, ami olyan jól esett, aztán beazonosítottam a hozzá tartozó figurát..az sem volt kellemetlen és még táncoltunk is... és igazából abban is el tudtam merülni, hogy utána megtalálta a hozzá illően bájos és kellemes barátnőjét, akivel olyan de olyan csodaszépen táncoltak székit, hogy végképp nem tudtam betelni a látvánnyal... komolyan gyönyörű volt, meg együtt ordítani, mozogni is olyan fuhhh... időnként kell ilyen is... nem csak a vadulás...

+ lebeszéltem egy embert az andragógusságról...

az öcsém kidőlt...egy órája jött haza hátrafeküdt az ágyon és most hangosan horkol...úgy csinál, mint aki egyetemistákkal itta végig az estét... :D

szóval az eredeti bejegyzés így nézett volna ki:
ellopták a telefonom, ne hívjatok, de nekünk meg kellett fejelni ezt az eseményt és azt hiszem az egyik legjobban sikerült i'm in party-t tudhatjuk magunk mögött...
ja meg azért hátha van értelme a világhálónak:
kedves fiú, aki megdícsérted anett kabátját és segítettél neki felállni, miért futottál el a taxihoz azzal a nem is olyan szimpatikus lánnyal???

ez is megvolt

csak elmentünk night klubba..előtte csak ellopták a telefonom...not likte...ilyet én még sosenem csináltam oh my god...megértek minden kozervatívot aki most elllenem hadakozik...én se hitte beenne teljesen

mibe keveredtem??

egyre inkább specializált tudásom lesz az éjszaka zokogva hívó barátnők lerendezése terén...ma már nevetésig tudtam fokozni a dolgot, míg tavaly csak az önsajnálatban voltam partner...
hát annyira jófej még nem vagyok, hogy rögtön vonatra üljek és egerbe menjek vállat veregetni és szolidaritásból inni...ez a helyiek privilégiuma...

ovi

mióta hazajöttem azzal a felkiáltással, hogy a félévnek vége, azóta oviban érzem magam...először aludtunk egy kicsit az ebéd után a aztán társasoztunk majd mesét néztünk a szobatársaimmal... megfertőztek az óvónénik

az álommanók bénák

mérhetetlen kialvatlanságom javítására ma 9kor lefeküdtem...tessék ennyi az eredménye...most nagy boldogan minden pillanatnyi fáradtságtól megszabadulva és oroszlánosra aludt hajjal itt ülök már megint a kis piros monitor előtt és ébren vagyok és még annyira se akarok aludni, mint máskor ilyenkor...
hülye álommanók úgy elrontották a kedvemet...pedig azt ébresztőt úgy állítottam be, hogy ő közölte velem a lefekvésemkor, hogy még 12 óra 33 perc van a jelzésig... na annyit lett volna értelme aludni...nem két órát és aztán majd megint vagy 5öt
nagyjából sejtem miért van az egész, mert minden reggel ugyan arra ébredek, de most nagyon morcosan sikerült felkelnem és mivel egy szobatárs sincs itt a világra öntöm a rosszkedvet...

éjszakai séta

jó volt ez kellemesen józan kocsmatúra, ahol a lényeg nem az eszméletvesztés volt
igazából az is jó, hogy nem akarok annyira eszméletet veszteni, mert így is tetszik

bécs...like..nagyon like
a barátnőim like...nagyon like

és még egyébként is jó az élet, mert ma rájöttem, hogy kinőttem a tárgyiasult életemből

kellett volna karácsonyi listát írnom, de nem jutottam olyan dolgokon tovább, mint elindulni jobbra, meg elindulni balra, meg vissza menni ide, meg oda... szóval mindenem megvan, amire vágytam és ez jó érzés... kinőttem a tárgyias vágyakból...

az azért megnyugtató, hogy nem csak az én fejemben van káosz, hanem más jófejek fejében is...ezeket jó néha tisztázni...

csángó boogie és őrült nosztalgia