kedd, december 29

ja egyébként gondolom, hogy feltűnhetett, hogy ma sikerült az öcsémtől internetet kunyerálnom, mert egyem a szívét annyira boldog, hogy sikerült végre felmásznia a már majdnem teljesen havas leopárdnak a számítógépre...így észre se veszi, hogy én is kockulok a szobájában, mert eddig kicsit ideges volt...én észrevettem, hogy ez nagy dolog, mert rekord mennyiségű olvasatlan feed gyülemlett fel ennyi idő alatt...nem vagyok én ehhez szokva...

filmmérgezés

maga rendes ortodox családból származik, mit fognak szólni a szülei egy sorozatgyilkoshoz???

mert a fülemen is a filmek folynak ki..jó láttam jópár gagyit is, de éjszakánként azért akadnak az évi átlagon felüli számban jó filmek, amiken jól szórakozok fél füllel, mert közben lelkesen olvasok..így fenntartom annak a látszatát, hogy mégiscsak itthon vagyok, ahol többen élünk egy lakásban, bár ennek a jeleit még csak evés közben tapasztaltam, máskor mindig mindenki elszivárog...én is, de az számomra nem annyira feltűnő :D
ma mondjuk nem panaszkodhatok, mert a mostanában sokat síró lánykával bejártuk miskolc belvárosát rádöbbenve hatalmas változásokra (nem) és aztán együtt kezdtünk bele az anettól kapott nagysikerű filmművészeti alkotásba, amit nem nagyon merek nevén nevezni, mert akkor nem merném annyira bőven kifejteni azt sem, hogy ezen a nagyszerű filmművészeti alkotáson mennyit segített az, hogy mi próbáltuk megfejteni, hogy miről is van szó, meg miért is ilyen...15 perc után adtuk fel..addig sírva nevettünk...alig maradt pár perc a nagyszerű műből...majd... majd a koliban..ott van az embereknek ilyenekre ideje...meg majd amikor tanulni kéne..akkor lesz ehhez igazán kedvem...

szombat, december 26

karácsony 2009

Lassan kezdünk azért kilábalni a minden nap máshol, de ugyan azzal a társasággal eszünk lehetőleg finomat és sokat kalandokból... Még holnap jön egy új embertömeg, aztán hivatalosan is lezártnak tekinthetjük ezt a karácsonyi maratont...Egyébként én ennél sokkal sokkal rosszabbra számítottam...Egyedüli necces szituáció a ma délutáni autókázás volt fel a hegyre a családdal telerakott autóval, ahol legalább ketten úgy érezték, hogy ők sokkal jobban tudnak vezetni , mint én és folyamatos tanácsokkal láttak el...de ez 2x20 perc volt, szóval a 4 napon belül gyakorlatilag elenyésző, sőt szinte szükséges kis vitáról beszélhetünk...vannak elméleteim, hogy miért sikerült ez a karácsony úgy, ahogy...persze nem biztos, hogy igazam van...

szerda, december 23

ez mi?

már kezdődött nagypapa szülinapi ebédje, nekem járt az agyam, hogy minden lehetséges támadófelületre legyen valami okos , gyors és számukra kielégítő válaszom, hogy legalább egy kicsit elodázzuk a nagy nagy egymásnak ugrást..erre a nagybátyám bejelenti, hogy bemutatná a családnak a nőjét 25én...ez mi...így se én sem az öcsém nem fogunk semmit kapni a nyakunkba...a kedves rokon és az új nő lett a téma... ez egy nagyon furcsa karácsony lesz...ezt kell megállapítanom

hétfő, december 21

jaj jaj jaj future me

sport

én értem, hogy tetszik az embereknek ez a squash dolog... bár nekem sikerült veszélyessé tenni a sportágat... aztán azért csak vissza tudtam már ütni egymás után többször is a labdát...

szombat, december 19

engedj be kedves öregapó, öreganyó, malacka, boszorkány, róka, farkas, királyfi, királylány, mert itt az Óperenciás tengeren túl megvesz az Isten hidege...egy mesében így lenne
itt csak nem járt a 49es villamos, így hosszan hazagyalogoltam a hóesésben... szép volt ez, csak fáradt is voltam, meg hideg is volt... tegnap sem volt semmi hajnal ötkor -13 fokban hazarohangálni az ünnepeljük meg, hogy és csinálj olyat, hogy kiruccanásunk után, de ott együtt nevettünk, most meg egyedül másztam át a hórengetegen... forró teára, tűzforró radiátorra vágyom... nem tudtam eléggé értékelni, mikor órák hosszat a sütő mellett állhattam, ahol mézeskalács illat szállt szét a levegőben és megszülettek az év legviccesebb, és úgy egyébként is leg leg leg mézeskalácsai... jó volt ott a melegben nevetni a sütésfőzésen úgy, hogy a könnyünk is kicsordult :D

péntek, december 18

üres koli megtöltve... :)

mindenki hazament a koliban..egyedül vagyok a szinten..de nem kell sajnálni, feljött boglárka sírni, amiből eddig sírás nem lett csak üres üvegek kis halmaza...még el se mentünk a koliból...még csak most kezdődik a vigasztalás budapest kocsmáiban...

eltáncoltam kis cipőmet 2.0

a táncházon kívül is működik ez a zenére mozogjunk emberekkel dolog...egy kevéssé figyelemmel kísért szegény david yengibarjan után kellemes kis vodku koncert...az mondjuk emelt volna az est hangulatán, ha a hegedűs fiúról nem derül ki, hogy kedves barátnője van..de azért így is szép volt...a fiú, meg a koncert is

csütörtök, december 17

nincs munka...hát ennek nem kell örülni...:(

szerda, december 16

mikor orrlógatva hazafelé ballagtam, mert nem nagyon akartak összejönni a mára eltervezett dolgaim,annak ellenére, hogy bejártam a várost kispesttől újpestig meg még középen is, akkor hirtelen szembejött velem a kabátom ikertestvére...szépen egymás után is fordultunk és egymásra mosolyogtunk, hogy dejó, hogy mindkettőnknek ilyen szép kabátja van...onnantól jó kedvem van :D

jó meleg

nem tudom, hogy a karácsonyi hangulat talált-e rám, vagy csak úgy szimplán a tél, de kellemes hangulat lett a szobánkban..olyan ahol jó bebújni a takaró alá, olvasgatni, gondolkozni... finom illatok vannak, köszönhetően a narancshalmoknak, amiket ma sikerült beszereznem...a radiátoron is száradnak a dolgok kávé, narancs és tea illatot árasztva a szobában..vannak gyertyáink, narancssárga fényű lámpa...annak ellenére, hogy süvít a szél az ablak résein mégis meleg hangulat van...jó a zene, finoma bor, ketten vagyunk, tanulunk, meg olvasunk..semmi extra, de mégis jó érzés
anekdotázhatnékom támadt szóval azt is elmondom, hogy a dédnagyapám szerint nem jó kifejezés az, hogy jó meleg van...nyáron..nyáron nincs jó meleg, akkor rossz meleg van, de szerintem egyetértene velem abban, hogy ilyenkor beszélhetünk jó melegről... szóval jó meleg nap a mai...pedig kint csontig hatol a hideg

kedd, december 15

úgy tűnik, hogy nagy nagy nagy szilveszter lesz nálunk... :D mi lesz ott?

majdnem

majdnem sikerült ma vért adnom...tényleg egy hajszálon múlt a dolog...januárban...most már csak egy hónapot kell várni :D
és majdnem sikerült végeznem a karácsonyi felhajtással..már csak két fél ajándék hiányzik
ettől függetlenül nagyon jó kedvem lett és a kis bankom felajánlotta, hogy annyira rendes kis ügyfelük vagyok, hogy ők majd félévente adnak nekem pénzt, és még kamatot is többet adnak..hát nem édesek...
szép kerek lett ez a nap...majdnem..mert még nincs vége :D

hétfő, december 14

grrrrr

nem az a bosszantó igazán, hogy megint a kis piros telefonomat használom megint, hanem zaklató emaileket küldök, hogy más számon keressenek...és már egyszer elküldtem, erre kedves anyám bejelenti, hogy ez a szám, ami most van nekem, az nem lehet az enyém, mert ez neki kell..úgyhogy kezdhetem megint előről...
de nem is használja...ott áll a polcon a telefon, soha senki nem keresi ezen, de neki ez kell... minek...ha valakinek két telefonja van, akkor annak legyen értelme..ennek így nincs..csak engem bosszant a dolog, de baromira...

vasárnap, december 13

még mindig új müpa

én megértem a zenészeket, meg egyéb színpadi embereket...nem semmi, mikor 1700 ember szembetapsol, de még az is fantasztikus, amikor felállnak és megindulnak a kijárat felé...
egyébként nyilván közvetve tapasztaltam mindezt...a zenekar mögé szólt a jegyünk a müpában

karácsony

szóval ugye van az a szlogen, hogy a karácsony a szeretet ünnepe, meg van a valentin nap ami meg a szerelmeseké...na most a kettő közül még mindig jobban elképzelnék egy csókmaratont a valentin naphoz, bár azzal se azonosulnék lélekben...de nem, mert az egyik nagy sikerű plázában, ahol valószínűleg mérgezett kanai kaját ettünk a kedves öcsémmel ma, adventi hangulatban tartanak csókmaratont... ott állnak a párok, körülöttük fejvesztett emberek százai, akik mindent, de mindent meg akarnak venni...aztán ők meg középen szeretik egymást...31órán át idegenek által kommentálva... háát... még mindig inkább a műfenyő, meg az egész pulyka

szombat, december 12

eltáncoltam a kis cipőmet

szinte évszázadokban lehet mérni, hogy mikor voltam utoljára táncházban, pedig milyen jól esett a kis lelkemnek... jót táncoltam és moldvai révén még vágtam is dolgot... meghát megéreztem egy kedves fiú illatot, ami olyan jól esett, aztán beazonosítottam a hozzá tartozó figurát..az sem volt kellemetlen és még táncoltunk is... és igazából abban is el tudtam merülni, hogy utána megtalálta a hozzá illően bájos és kellemes barátnőjét, akivel olyan de olyan csodaszépen táncoltak székit, hogy végképp nem tudtam betelni a látvánnyal... komolyan gyönyörű volt, meg együtt ordítani, mozogni is olyan fuhhh... időnként kell ilyen is... nem csak a vadulás...
+ lebeszéltem egy embert az andragógusságról...
az öcsém kidőlt...egy órája jött haza hátrafeküdt az ágyon és most hangosan horkol...úgy csinál, mint aki egyetemistákkal itta végig az estét... :D

péntek, december 11

szóval az eredeti bejegyzés így nézett volna ki:
ellopták a telefonom, ne hívjatok, de nekünk meg kellett fejelni ezt az eseményt és azt hiszem az egyik legjobban sikerült i'm in party-t tudhatjuk magunk mögött...
ja meg azért hátha van értelme a világhálónak:
kedves fiú, aki megdícsérted anett kabátját és segítettél neki felállni, miért futottál el a taxihoz azzal a nem is olyan szimpatikus lánnyal???

ez is megvolt

csak elmentünk night klubba..előtte csak ellopták a telefonom...not likte...ilyet én még sosenem csináltam oh my god...megértek minden kozervatívot aki most elllenem hadakozik...én se hitte beenne teljesen

csütörtök, december 10

mibe keveredtem??

egyre inkább specializált tudásom lesz az éjszaka zokogva hívó barátnők lerendezése terén...ma már nevetésig tudtam fokozni a dolgot, míg tavaly csak az önsajnálatban voltam partner...
hát annyira jófej még nem vagyok, hogy rögtön vonatra üljek és egerbe menjek vállat veregetni és szolidaritásból inni...ez a helyiek privilégiuma...

szerda, december 9

ovi

mióta hazajöttem azzal a felkiáltással, hogy a félévnek vége, azóta oviban érzem magam...először aludtunk egy kicsit az ebéd után a aztán társasoztunk majd mesét néztünk a szobatársaimmal... megfertőztek az óvónénik

kedd, december 8

az álommanók bénák

mérhetetlen kialvatlanságom javítására ma 9kor lefeküdtem...tessék ennyi az eredménye...most nagy boldogan minden pillanatnyi fáradtságtól megszabadulva és oroszlánosra aludt hajjal itt ülök már megint a kis piros monitor előtt és ébren vagyok és még annyira se akarok aludni, mint máskor ilyenkor...
hülye álommanók úgy elrontották a kedvemet...pedig azt ébresztőt úgy állítottam be, hogy ő közölte velem a lefekvésemkor, hogy még 12 óra 33 perc van a jelzésig... na annyit lett volna értelme aludni...nem két órát és aztán majd megint vagy 5öt
nagyjából sejtem miért van az egész, mert minden reggel ugyan arra ébredek, de most nagyon morcosan sikerült felkelnem és mivel egy szobatárs sincs itt a világra öntöm a rosszkedvet...

éjszakai séta

jó volt ez kellemesen józan kocsmatúra, ahol a lényeg nem az eszméletvesztés volt
igazából az is jó, hogy nem akarok annyira eszméletet veszteni, mert így is tetszik

vasárnap, december 6

bécs...like..nagyon like
a barátnőim like...nagyon like

és még egyébként is jó az élet, mert ma rájöttem, hogy kinőttem a tárgyiasult életemből

kellett volna karácsonyi listát írnom, de nem jutottam olyan dolgokon tovább, mint elindulni jobbra, meg elindulni balra, meg vissza menni ide, meg oda... szóval mindenem megvan, amire vágytam és ez jó érzés... kinőttem a tárgyias vágyakból...

csütörtök, december 3

az azért megnyugtató, hogy nem csak az én fejemben van káosz, hanem más jófejek fejében is...ezeket jó néha tisztázni...
csángó boogie és őrült nosztalgia

vasárnap, november 29

csak nem kéne elájulni svéd gombasaláta készítés közben
nem csak future me-vel vannak itt bajok

szombat, november 28

future me

hosszú és értékes perceket töltöttem el azzal, hogy megtaláljam az idevágó HIMYM részt, de mivel csak nem lett meg el kell mesélnem..insider joke lesz, de akkor is...
van az a rész (s1e8), amikor ted meg marshall problémát oldanak meg és mindent úgy csinálnak, hogy na ki tudná ezt jól megoldani? future ted és future marshal...
na mindez a bénázás azért értelmes mégis, mert rájöttem/rájöttünk, hogy ez a módszer nem csak ott, de konkrétan itt és most is létezik...
szóval most épp OK, de mi lesz itt....

nem tárgyalunk terroristákkal...

miután álmomban vodka martinit ittam...kénytelen vagyok ma feláldozni magam és a gépemen lévő összes james bondot végig kell néznem...

péntek, november 27

bysikkel

ha valaha valami baja lesz a kis ktmnek, akkor megvan a következő bringám...

németesek előnyben

bioritmus

kerestem most egy számot, de nem tudtam a címét...viszont emlékeztem,hogy egyszer már linkeltem a szövegét... a dátumot ajánlom a maival összehasonlítani...
úgy gondolom, hogy november végén én mambo craze hangulatban vagyok

csütörtök, november 26

kéne egy emberi kapcsolatok szabálykönyv...simán megtanulnám, ha csak egy kicsi segítséget is nyújtana abban, amiben enélkül nincs mire támaszkodni...
ezt a stresszt, hogy már megint reggel kezdődik a nap...nehéz feldolgozni...
csak jó volt a mai nap is, még ha nem tanultam semmit és másnapos is voltam..de csak végigittam pár kocsmát meg csak meg csak meg csak.... szóval like

szerda, november 25

jujujjj

össze kéne szednem magam egy kicsit, merthát kicsit szétcsúsztam...a hét elején úgy csináltam, mint aki rájött, hogy kell iskolába járni, de mostanra már elfelejtettem és alig küzdöttem át magam pár oldalon...pedig haza is akartam menni egy kicsit, hogy túrázni elmenjek legalább, de így nem nem...könyvtár, könyvek és számítógép(nem internet, nem passziánsz, nem filmek, nem egyebek)... két hét van az iskolában, amikor tanulni kell..na most van az az időszak

kedd, november 24

fáj??? nem szép??? igen

mert ma már megint jó napom van a szobatársamnak csináltam (persze magamnak is) fahéjasalmával és babapiskótával pudingot...jóó sokat, hogy legyen milyen energiát felhasználni, mert hogy mind a ketten szorgalmasan tanulunk...aztán ma este összandragógiai sörözésre megyek...durvulnak a dolgok..egyre inkább nem érthető...aztán még egy kis social life és mindeközben:

hétfő, november 23

ez mi???

ma minden órám meg volt tartva én mindegyikre bementem, utána elmentem sörözni egy csoporttársammal, közösségi életet éltem én az iskolában... durva...

vasárnap, november 22

kénytelen vagyok azt mondani, hogy I'm in... ki tudja, hogy mitől vágódok legközelebb falnak

este



ezt hallgattam hazafelé tök csöndben, tök sötétben
a táskámban meg kotyogott az új szerzeményű bögre piros fehér pöttyös alátéttel...
egész nyugodt volt minden

szombat, november 21

csakvégigaludtam egy fél napot miután tegnap mégiscsak fenn voltam fél hatig
írnék én, de könnyezik a szemem a nézéstől...

péntek, november 20

tél van, mert több a narancs a szobámban, mint az alma, ami miatt még ősz lehetne

csütörtök, november 19

imádom az olyan napokat, de tényleg, ahol reggel úgy kelek fel, hogy jajj ne egész nap az ágyban fogok feküdni már megint és megint csak filmet nézek meg olvasok, és aztán email, telefon, telefon, telefon és elmegyek az ikeába és végigülöm az összes fotelt, meg aztán szolidaritásból kicsit elkótyagosítom a fejem, aztán meghallgatom, hogy kive jött össze ki és ki kivel szakított, hosszú séta, ismerjük meg budapestet trip egy sokat tanuló egyetemistával, aztán egy üveg bor és még alkohol és még alkohol és akkor ingyen koncert, üres terem, csak nekünk zene...aztán ma felkelek és jól esik mosolyogni az egészen.... mert nem kicsit sőt nagyon jó nap volt...

szombat, november 14

nem tudom miért erőltetem még mindig ezt a hazajövetel dolgot...
eddig annyit tapasztaltam, hogy megpucolhattam egyedül egy kg fokhagymát, be akartak oltatni, amiből egyből következett a veszekedés, hogy miért nem vagyok én sehol háziorvoshoz bejelentve (pedig a gyerekorvosnál még ott vannak a papírjaim)
aztán most meg az van, hogy már beírtam a dolgozatomba 700 karaktert a 10000ből, amiből nem tetszett 470 így annyit ki is töröltem...aztán még az is van, hogy az anyám pasija mutogatja az anyám bartnőjénak az anyám öccsémnek a fiának a fotóit a neten, ami egyébként nem is élőben néznek, hanem papíron, mert az anyám pasija kinyomtatta az internetet a naganyámnak, hogy el tudja tenni, hogy milyen ügyes a kis unokája a messzi messzi amerikában...
és még csak holnap jönnek a rokonok ebédre...5en...3 ellen
egyetlen pozitív dolog fog történni... beszélgethetek a dédnagyapámmal... így, hogy ez most eszembe jutott nem is olyan szar...
hát csak leírnám ,hogy milyen volt az este, de anett már csak leírta...
a koncertről tényleg lemaradtunk, inni tényleg ittunk, berúgni...na azt azért nem...röhögni, na azt ahogy a csövön kifér...közben még volt egy csomó csomó vicces dolog, de ezekről nem is írok, mert sértők rám nézve, pl hogy nem tudok számolni...pedig

ha megvettem a nyomtatópatront 9000 pénzért és nyomtattam 1000 oldalt, akkor 1000/900 és máris megérte
csak nem 900 és osztani is a másikat kellett volna a másikkal..és akkor még vettem patront is szóval nem is érte annyira meg..nem nem is nyomtattam ezer oldalt...na mindegy...szóval csak leírtam/bevallottam, hogy elbutultam, mert már/még számolni sem tudok

na még a kedves öcsém írjon egyet aztán minden szempontból meg van mutogatva az este

kedd, november 10

két vállra fektetett a nátha

hétfő, november 9

büszke vagyok arra, hogy a szobám felszerelése egy borospohárral is gazdagodott végre...ami persze eddig is megvolt, csakhát ugye az ilyen pohárszerző akciók mindig valahol Nap egyik random felkínált ágyikójában végződnek én meg másnap mindig pohár nélkül maradok... a pohár meg felmászik a szekrény tetejére a sok kis különböző pajtása közé...ez most itt van egyedül...a többiek ott öten...

péntek, november 6

müpa

a müpa mi mindent ki nem tud hozni egy slow down estéből...nem túl nagy szám koncert, aztán fülig érő boldogság, meg beszélgetés, meg minden ilyesmi...kellemes... jobb mint a jó napot csak egy kérdőív, csak 10 perc, csak most, kérlek kérlek kérlek nekem ez a munkám

csütörtök, november 5

ritka dolog, amikor már a ketchup sem segít

én tudtam, hogy létezik valami porkrumli a világban, de sose jutottam testközelbe az ilyesmihez, de van az nap, amikor feltúrom a szekrényem, hátha van, amiből lehet várat építeni... hát találtam lekvárt meg egy zacskót...megcsináltam, és amikor kész lett szag alapján gyanús volt, hogy ez krumplivá akart változni , de nem sikerült...én segítettem rajta sóval meg szerecsendióval, de az ehető határig sehogy nem tudott eljutni...szóval aki kedveli a porkrumplit, itt van egy csomó..én megenni nem igen fogom...még felbontatlan is van...
egyébként annyival egyszerűbb lett volna, ha helytakarékosság céljából anya nem csak az elkészítési tervet vágta volna ki és küldte volna el, hanem magát a dobozt is amiben ezek az izék voltak...azon biztos lett volna egy kép, hogy ez krumpli akar lenni és akkor nem játszom végig a folyamatot, mert már a sok kis porszem gyanússá válik...

kedd, november 3

szomorú trópusok

kedves öcsém

18:35
bálint én annyira elveszve érzem magam
18:36
lehet hogy elvesztél
most nem tudlak megkereni

kattinéni és a fizika...

lehet, hogy az inerciarendszerekről gondolkodtam, de közel sem biztos
ma mikor jöttem haza a villamoson, felötlött bennem, hogy vajon a külvilághoz képest nagyobb-e az én sebességem, ha sétálok a villamoson, mint a villamosé...
megválaszolni nem tudtam...csak felötlött

hétfő, november 2

szatyor szakítás

édes anyám valahogy belemászott a gmail rejtelmeibe, aminek hatására halálra tömte cukimuki továbbküldözgetős levelekkel a postaládámat
ez még egy dolog, finom adagokban eddig is kaptam ilyeneket tőle, de a durva, hogy valaki felhívta figyelmét a gtalk használatára... ez not like...
drága öcsém ha ez te voltál, nem ismerlek eléggé, ha meg a betolakodó idegen, akkor nem fogom jobban kedvelni ezek után... pláne ha még több dolgot akar megszerelni nálunk (talán erről még csak élőben beszéltem,de talán nem...ilyen radiátor meg csap dolgok)
szóval a internetről szép dolgokat olvastam az iskolában, hogy új kapcsolati forma, meg olvasás meg minden ilyesmi, de ezen én már túl vagyok... nehezen viselném, ha édes anyám széttépné a szatyrát és elkezdeni a facebookon lájkolni...

vasárnap, november 1

miracle

most háromra kzösen meglepődünk a következő híren:

Kedves Hallgatók!

A holnap délelőtti óráim betegség miatt sajnos elmaradnak!

Kérem, értesítsék, akit tudnak!

patlány, lekvár

vajas lekváros nap
botticellitől tizianóig, vajtól lekvárig
ez egy ilyen nap
jó lesz Lekvár zenekar függőnek lenni...a koncert második felére megőrül a banda, nézni és hallani is egy élmény...

csütörtök, október 29

világ életemben menekültem a halottak napja elől, mert valahogy nem passzol nekem az az ünnep... mindig hosszasan törtem a fejem, hogy milyen indokkal kerülhetnék a lehető legmesszebb, de sose jött igazán össze, aztán most, meg el is felejtettem, hoyg ezért van az őszi szünet meg egyebek, egyszerűen mondtam, hogy én visszajövök a koliba tanulni/dolgozni...senki nem szólt rám, hogy node ünnep van, minek? hova?
úgy pillanatnyilag enyém a fél koli, mert a másik fele egy másik gyereké aki még ilyenkor is itt van... mikor mindenki hazamegy, akkor jövök én háháhááá..reszkessen mindenki..kialudtam magam, tettre készen várom a novembert... összejött minden, ami ehhez kell :)

hétfő, október 26

van az az előnye a felsőoktatásnak, hogy korábban fontos emberek az országban szétszóródtak és lehet utánuk mászkálni, hogy lássuk őket...budapest nem számít, minden egyéb igen. utazni jó, barátokkal lenni jó, együtt csinálni dolgokat jó
lesz ebből még valami... eddig kétségesnek vélt terveim hirtelen valóságos lábakon állnak, innen már csak pár év és igazán és teljesen jó lesz és nem érzem majd úgy magam, mint aki nem érti milyen rendezvényen van

szombat, október 24

azt elfelejtettem elmesélni, de most egy beszélgetés folytán eszembe jutott, hogy két emeletnyi fejlődés komoly előrelépés lenne az életemben, ha tegyük fel életem végéig ugyan abban az épületben dolgoznék, mint ahol most is ,akkor a második emeleten szívesen meg is állnék, mert mint a hazavonatozás közben rá kellett j9nnöm, ott van a magyar narancs szerkesztősége
eddig is tudtam hogy azon az emeleten vannak a legjobb arcok dohányzás közben, akikkel korrekt dolgokról lehet beszélgetni, de ezek után eszembe se fog jutni, hogy a földszinti ronda dohányzóba menjek, vagy egyáltalán ne is dohányozzak, mert ki tudja kivel futhatok össze a mesés második emeleten :D
jól kell helyezkedni
nincs a hómnál szvítebb hóm, nincs szebb hely, mint az otthón
alszom..háhháháááá sokat

csütörtök, október 22

kúrák sorozata

itthon van fűtés.. hehh, ez a vidék a fővároshoz képest... cserébe nekem elkezdett fájni a torkom, amit eddig kezeltem némi pálinkával és fokhagymával
anyuka vett nekem nyugtató teát is, hogy aludjak...egyenlőre annyi derült ki róla, hogy lábszaga van.. megittam ugyan, de remélem nem fog hatni és nem kell többször a közelébe mennem
az alvást meg meg lehet oldani tea nélkül is..már többen és több módszert is ajánlottak...majd végig megyek rajtuk szép sorjában :) a minden este ivászat plusz egy doboz cigi, mint eső kúra nem vált be...

szerda, október 21

az kóros ha az egyik random sorozatban a másik random sorozat insider poénjain nevetek...
cserébe a sorozatnézésnek még ma vége szakad, na jó még holnap a vonaton, mert menni fogok fel a bükkbe...szétrúgom a bakancsomat, mert ha esik ha fúj én elmegyek a hegyekbe

hétfő, október 19

iskola

még ha súlyos tehernek is tűnik egy laptop egész napos cipelése, új értelmet nyer vele az iskolába járás...mert ugye ha van is órám az se szól értelmes dologról, így valamivel el kell ütni a fennmaradó időt és szorgalmas gyerek lévén az egyik órán írom a másikra a beadandóimat. így nyerek még több időt és úgy érzem, mintha tanultam volna az iskolában valamit...máskor is fogok ilyet játszani, mert ha mindezt meguntam, még mindig ott volt mentés képp a passziánsz, vagy a kicsit lame (és ez a maci egyetlen hibája) aknakereső.
és ezen kívül ezer új dolgot fedeztem fel, hogy miket lehet még az iskolában csinálni, de mind kiesik az általam eddig iskolai magatartás körébe tartozó dolgokból.
ha már nem ment rendesen, új alapokra helyezve látom értelmét az andragógiának

vasárnap, október 18

semmit nem tudok ahhoz képest, ahogy a szomszéd ágyon lakó alakítja az életét..ennyi nevet megjegyezni sem tudok, nemhogy számon tartani, hogy kivel, mikor, hol...gyenge kezdő mindenki a szobatárslányhoz képest
ha valaki füstölt fürj tojással kínál benneteket, ne legyetek bátortalanok, legalább hármat, vagy négyet vegyetek rögtön, mert isteni finom és benne van a húsvéti nagy evészet minden esszenciája

kognitív disszonancia redukció

egyszerűen zseniális dolgokat eszeltem ki magamnak, hogy elkerüljem azt a döntő fontosságú pontot, amikor az idén először (!) neki kell ülnöm tanulni. de mégcsak nem is igazából, mert csak egy powerpointot kéne összeraknom, de már lassan fél három, én órák óta fenn vagyok, és semmi, cserébe új színűek a körmeim, rend van a szobámban, kimostam pár dolgot (még az új színű körmök előtt), főztem, elmosogattam, reggeliztem, ebédeltem egy óra különbséggel, olvastam, írtam e-mailt, levelet, mindent, de tanulni még mindig nem, pedig a diktátor barátnőm holnap valószínűleg örökre megsértődik, mert nem tettem meg még mindig az első lépést a művpol előadás felé...lehet, hogy titkon ez a célom..megszabadulni a diktátortól..ezért az ötösömet is beáldozom... gonosz vagyok, írtó gonosz, ezért tanulnom sem kell, a gonoszok nem tanulnak...
kognitív disszonancia redukció...jap

szerda, október 14

hasznos nap

ha az ifjúsággal történeik valami, akkor minimális, de tényleg minimális mennyiségben volt nekem is beleszólásom...durva érzés...ma voltam a parlamentben az isjúságpolitikai napon, ahol lehetett felszólalni, meg minden ilyesmit, miután hősiesen végigálltuk a csontig hatoló szélben a bürokrácia mintapéldáját, a dupla beléptetőrendszert, aztán sok sok sok beszéd következett, de azokat is végighallgattuk, mert jó volt... aztán kávé, meg kávé, meg tea meg kávé, hogy elmúljon még a sorbannállás utolsó emléke is, és ezután jött az, hogy belecsaptunk a lecsóba...fidelitas vs societas és mindeközben lelkesen kérdezgetett az időközben megcsappant tömeg
a végére tényleg olyan lett, mint egy igazi parlament, kevesen ültünk a nagy teremben, a házelnök kalapácsolt jobbra balra, hogy nyugalom legyen, a felnőttek anyáztak, az ifjúság meg érezte, hogy róla van szó, így igyekezett minnél többet belebeszélni...én is hehh... a vége meg az lett, hogy a hétfői frakcióűlésen mindkét párt nekiugrik annak, hogy még a következő fél évben elfogadásra kerüljön a 2002 óta asztalfiókban álló ifjúsági törvény...ez mit tud...volt értelme a napnak...
az már csak mellékes, hogy még két csizmát is vettem egy áráért, mert az esőben ácsingózás megingatta bennem azt a hitet, hogy én novemberig csini kis piros topánkában akarok szaladgálni... mostmár csini kis zöld meg fekete csizma amiért rajongani lehet...
ja meg dolgozni is voltam reggel
éééééés még iskolában is voltam egy azaz egy órán...ebben az a szép, hogy ez az első megtartott órám a héten
na...hasznos volt

kedd, október 13

kéne egy funny gomb minden nap végére...mára például adnék vagy 5 funnyt
kedves öccs, megoldható?

hétfő, október 12

ősz

ennyire vagyok csak puhány...esik egy kis eső és én már rohanok is a bérletpénztárhoz...fúúúj
cserébe rá kellett jönnöm, hogy a bkv, jobb, mint az mvk, de mégis lassú és unalmas...bringával legalább időnként elütnek, elütök valakit, de legalább letörök egy tükröt

péntek, október 9

az óvodás szerelmem ma elvitt egy körre a tűzpiros zsigulijával...egyébként bemutattak minket egymásnak, amin én jót nevettem, mert hát ugye ő az óvodás szerelmem..persze utoljára 6 évesen láttam, de akkor is menő, hogy elvitt egy körre a tűzpiros zsigulijával...bár egy kicsit közben óvodásnak éreztem magam, pláne, hogy ma kétszer is elsétáltam az egykori ovim udvara mellett...
szóval az egész olyan, mintha újra dömpereztem volna az udvaron, csak a dömper közben igazi és tűzpiros autóvá nőtte ki magát

esküszöm jó itthon lenni

csütörtök, október 8

érdekes, hogy mikor legutóbb itthon jártam úgy éreztem, hogy valahogy kihalt és üres az egész város...nincs is itt semmi
erre most hirtelen összefutottam emberekkel, itthon is kerestek telefonon, lettek programjaim, ahova el kell menni... a helyzet az, hogy a napsugaraknak köszönhetem az egészet, vagy a hajamnak, ha az úgy kevésbé giccses
a vonaton ugyanis gyönyörűen sütött a nap, amiben mindig szoktam nézegetni a hajam színét, mert akkor irreálisan szép színe van, de most nem volt, mert már elfogyott róla minden narancssárgaság, így hát elhatározom, hogy a rögvest hazamenetel helyett elsétáltam a festékboltig, ahol beszereztem a festéket...a séta alatt történt a sok minden, azóta meg örülök, hogy milyen szép lesz a hajam színe megint...ősz színe lesz a faleveles színes és nem a télises havas értelemben :D

szerda, október 7

nem ér, hogy rólam olyan könnyű megtudni mindent, mert vagy folyamatosan online vagyok, vagy a blogomon mindent leírok, vagy egész egyszerűen elmondom élőben...ha én kíváncsi vagyok valakire, miért nem érthetem én is könnyen utol....

kedd, október 6

sokan biztos csodálkoznak, hogy alig várom már, hogy visszakapjam az eredeti életem és megszabaduljak végre a szentendrei álomtól...itt egy kicsit terhes ugyanis napi 24 órában készen állni arra, hogy újabb módjait találjuk ki annak, hogy bocika miként tudna reagálni egy apró pici részeg csókra , ami valahol valami buliban csattant el a fiúja és egy idegen természetesen büdös ribanc között

én nyitott vagyok a barátnők problémáira egyszer, max kétszer....extrémen durva esetben háromszor...
azt viszont senkitől nem viselem el, hogy csak akkor esziki/iszik/zuhanyzik/pisil, ha én is... mert egyedül olyan rossz...ha ezek ketten szakítanak, akkor sajnos rövid időn belül el kell tűnnöm a városból, engem ne utánozzon senki

annyi vigasztal, hogy jóóó sokat biciklizhettem, főzhettem, olvashattam (bár tegnap már inkább a szebó ervin szépséges napsütéses foteljében szundikáltam és olvasgattam délután, pedig itt kevesebb ember, nagyobb fotel és sok könyv várt volna, amit persze nem tudtam volna kihasználni az említett ahlálos sérelem miatt)

ja és még annyi, hogy rájöttem már a negyedik gourmet könyvét kiolvasva, hogy ebben a főzésben van valami varázslatos dolog... itt nincs mit elrontani...kreatívnak kell lenni és a végén olyan, mint ha zenét szereztem volna, festettem volna, vagy akármi...és úgyanúgy a a a hatása alá kerülhetnek mások is...kár, hogy rövid ideig tart, mert meg kell enni :D

csütörtök, október 1

funny

egyre inkább a fnuny szóaz,amivel a npi ténykedéseimet regisztálni tudom, mert eznem vicces, nem szánalms...funny...
merthogy ugye tegnap kijöttünkszentendrére,ahol valamicsoda folytán reggelre akkorára dagadt felaz én kisszám, mint aki egy elég durva botox kezelésen esett át...ettemegy fél kilo kálciumot, amitőllátszani már annyira nem látszik, csak érzem, hogy húzódik, meg szenvedget a kis szám...elég sok mindenhez hasonlítottam reggel, bori is örült, mikor így láthatott kifelé csücsörödő felsőajakkal,ami tényleg merőben durva látvány volt...

ennek ellenére az életszép, meg minden, az idő jó, meg minden... továbbiakban viszont nem akarok ilyesmire ébredni


funny

kedd, szeptember 29

Projekt1

Itt Varga Ede üzenetrögzítője, kérem hagyjon üzenetet!

Nem tehettem, hiába a ma körülbelül millió telefonszám amit felhívtam, elcsacsogtam, leinterjúztam, felinterjúztam, kvótából ki- beraktam, nem beszélhettem rá az üzenetrögzítőre, pedig kérte, hogy hagyjak üzenetet...varga ede..kérte, hogy hagyjak üzenetet, ha már a rögzítővel beszélek....én meg nem voltam ennyire kemény, hogy az első napomon máris szembeszegülök a szabályokkal

Ezúton is sajnálom, hogy nem hagytam üzenetet...

Projekt2


A város jótékony és láthatatlan bringaszerelőjének köszönöm, hogy ma úgy láthattam viszont a bringám, ahogy kell és nem kellett szomorkodni a nyamvadt kis szög miatt...

Projekt3

Holnap azaz szerdán igen és végre és igen megyek ki szentendrére... nem lesz ott semmi dolgom, mint minden áldott nap kötelezően sétálni, napon fürdeni, olvasni, elmélkedni, hogy miért is kemény az élet...nem fogok sztem talán lehet, de mégis bloggolni se

hétfő, szeptember 28

a continental belső nem bírja a naaaagggyyy szögeket...én sem bírom a szaros szögeket...bicikli nélkül meg túl nagy ez a város

vasárnap, szeptember 27

senki nem találná ki ismerve engem, hogy hol voltam ma egész délután... állatkertben... igazi zoo-ban
így nem gyerekként is voltak izgi dolgok... például értékelem, hogy ugyan viszonylag kevés négyzetméteren vagyok sok emberrel, de pl a jegesmedve nem mehet ki a ketrecből, míg én igen
egyébként lehet, hogy csak emberi hajlam, hogy emberi gesztusokat, mimikákat véltem felfedezni az állatokon, de szinte biztos vagyok benne, hogy a kis szapora makikon kívül az összes minimálisan megőrült már az unalomtól meg a bezártságtól..a majmok jól bírják..ők játszanak...
mondjuk ott se mindegyik
ja meg még a tevével voltam elégedett...leköpött egy szimpatikus anyukát, mert piszkálta a fejét... hehehe... állatkert...magam sem hiszem el, de azért jó volt...fizetni mondjuk nem fizetnék érte

szombat, szeptember 26

a szobatársam még csak hangról ismert fiúja olyan négy óra magasságában bekopogott és bejött a szobába...mikor regisztrálta, hogy nincs itt az arcról is ismert...nője??? elkérte tőlem a telefonszámát...sötét volt...továbbra is csak hangról ismerem
de vicces, hogy négykor valaki besétál a szobámba...pláne ilyen titokzatos soha nem láttam még az arcát módon :D
néha jó egy-egy nap után nem egy dugig tömött koliszobába hazaérni...kicsit élvezni az itthoni egyedüllétet...vasárnap már lehet, hogy örülni fogok az emebreknek, de most pl így jó
aztán jó még meglepődni, észlelni, hogy nekem nincsenek is problémáim másokhoz meg máshoz mérten...
jó más emberekkel lenni, újakat látni, régieket látni...
random módon üzeneteket hagyni a nagyvilágnak...

csütörtök, szeptember 24

lassan rábeszélem magam, hogy az élet szar és így minden bűnbánat nélkül jutalmazhatom magamegy extra trans global underground koncerttel...nem is mondom, hogy ezt 5 és 7 között találtam ki, azt meg végképp nem ,hoy miért is voltamén épp akkor ébren

egy nap és még egy kicsi amikor van mit bloggolni

az élet szar...kezdek egy majdnem durva balesettel a kálvin téren, ahol beszorul a kerekem a sínek közé, mögöttem villamos, mellettem autók hada, közben lelkes rajongók, akik szerint a szoknyám túl hosszú a bringázáshoz, mert így nem látszik semmi...aztán nagy adag kávé, iskola, koncerthalmok, a bringám véletlenül hozzákötöm egy másikhoz, aki bosszúból visszaláncol az enyémre...görény...nem direkt volt, de a ktm ma a deákon éjszakázik én meg bízom benne, hogy reggelre szabad lesz és én elvihetem, ezek után hosszas vázon utazás, bebizonyosodik, hogy a gellérthegyi mendemonda true story...ott nem csúzdázhat az ember csak úgy gyanútlanul...végül vázon utazás és én haza érkezem, ahol a szobatársam bepasizott így a szoba ajtón egy szolid moziba mentél felirat vár...bulizzak??? nem...finoman felajánlanak még alkoholt...én elfogadom..végre bejutok a némileg fülledt szobába, ahol a két gyanútlan áldozat végignézi, ahogy mindent szétszórok, elhagyok, elmennék zuhanyozni, de nincs villany és a víz is hideg...

have a nice day...

kedd, szeptember 22

okt 1 a zene világnapja

minden illetékesnek üzenem, meg úgy egyébként is büszkén vállalom, hogy a parov stelar koncertjegy birtokosai vagyunk

hétfő, szeptember 21

annyira élvezem a szép zöld hátteret, hogy nem győzök eleget a blogom közelébe jönni és ha már itt vagyok, akkor mindig sikerül valami szöveget is kihozni a helyzetből...most épp csak annyit, hogy sült paradicsom és mozzarella...így szar a kollégiumi élet, amit tényleg, de tényleg először pozitívnak találok...

vasárnap, szeptember 20

nem tudom mennyire éri meg kb két ember kedvéért már megint írni, de az a helyzet, hogy leventének igaza van

naptár és szeptember

az a véleményem, hogy az ősz az iskolakezdés vagy valami más kapcsán arra ösztönzi az embereket, hogy naptárba nézzenek...ez lehet az egyetlen magyarázat arra, hogy ilyenkor min 2 héten keresztül folyamatosan köszöngetnek fel az amúgy nem is most tartandó névnapom alkalmából...végülis jó meg minden, de májusban nincsenek ilyen random de jó, hogy így hívnak köszöntések...csak ilyenkor...szeptember a naptárba nézés hónapja

szombat, szeptember 19

szombat este

miskolcon az ember nem lehet elég óvatos. most értünk vissza épp a bringázásból, amit én jobb híján görkorival teljesítettem. persze igazából csak sznobkodtunk, hogy gps-en végigkövessük saját magunkat... na mindegy a vége az lett, hogy addig tekeregtünk, míg szembetaláltuk magunkat egy irigy hónaljmirigy koncerttel, ahol örült a nép... durva... szombat este kimozdulsz egy kicsit és már diósgyőrben is ez van... mert ugye miskolcon még csak csak...

í

vannak olyan visszatérő pontok időnként, amiket nem lehet nem észrevenni, nem lehet nem nevetni rajtuk, de legfőképp nem lehet velük mit kezdeni...talán azért térnek vissza, mert már az előző témánként változó számú alkalommal se találtam rájuk a megfelelő reakciót... most is csak nevetek...

ja meglett az í betű...még jó, hogy ebbe a bejegyzésbe egy se kellett volna

péntek, szeptember 18

spontán módon tegnap már haza is jöttem leventével, hogy megint ne sikerüljön elmennünk táncházba...ez gy megy...oda nem egyszerű eljutni...legalább annyira bűvös kör veszi körül, mint mostanában a müpát...
itthon meg aztán mégis jó egy kicsit lenni...hangosan coldplayt hallgatni az őszi reggelben ülve pizsamára húzott pulóverben... sárga fény, kávé, fák bokrok, stb... tiszta giccs, de mégis szép...otthonos...
aztán meg rájöttem napközben, hogy milyen nagylány is lettem időközben... nem ismertek meg anyánál az oviban, mert oly rég láttak, meg találkoztam a saját exovónénimmel is, aki szintén gyenge kis sokkot kapott attól, hogy az óvodása nem is iskolás, hanem egyetemista... szóval ma megöregedtem

bálint most szólt, hogy nincs hosszú i betű... ()gy nem is folytathatom :P

szerda, szeptember 16

az antikriszutus c. filmet csak az, de csak az nézze meg, akinek vannak erős idegei, és bírja az extrém horror pszicho porno thrillret...nem egyszerű kategória...nem épp erre vágytam ma este...de nem hagyhattam, hogy akárki egy egyszerű valamit remélve üljön be, le erre a filmre...

kedd, szeptember 15

mit is mondhatnék...a mai nap is jól kezdőik...magától értetődik, hogy álmos na az nem vagyok...aludni...na azt jó lenne...mert minek legyek fenn, ha izgulhatok a bringám sipóló kis tüdeje miatt...hátsó szelep...nem tüdő, de mintha az lenne...sípol...
aztán meg minek bringázom én esőben éjnek idején??? de miért ne tenném...
aztán meg minek is...befejezem, lefejezem, bekebelezem zaziet a metrón...őszi könyv,annak ellenére, hogy nyár tombol benne...talán, de lehet, hogy nem is...
random tudnék még szavakat írni, de inkább olvasok
parov stelar-promises

hétfő, szeptember 14

betelt

hmmmm...csak hárman lettünk...vége a bálteremnek..egyedül az, ketten kényelmes, hárman...érdekes...és még most jön a cuccaim nagy része... :S érdekes ennél, tovább nem jutok...

vasárnap, szeptember 13

kivetett magából a müpa... a héten háromszor indultam el megnézni a capa kiállítást, és csaknem jutottam el egyszer sem...cserébe voltam állásinterjún, sétáltam és olvasgattam hosszasan, megnéztem pár érdekes filmet(pl lajkó félix főszereplésével..fura) aztán ma végül elmentem a nemzeti galériába...végignéztük az egészet...én csak munkácsyt hagytam ki, mert az nem volt bejövős és volt a közelben olyan ami lehetett hosszasan nézegetni...egyébként mivel zárás előtt kicsit több, mint két órával érkeztünk, kicsit sietős volt a trip, de baromi jól szórakoztunk...eleve jól indult , mivel egy alig egyembernyi úton kellett az ünneplő tömeg mellett besurranni, mert mi nem vettünk ünneplős borivós jegyet, hanem csak szolid kis diákot...kedden senki nem szóljon hozzám, csak aki a müpa felé megy és esetleg el akar jönni oda velem..vagy nem velem ,de arra megy :D micsoda humor

szombat, szeptember 12

ingerült reggelből gyilkos hangulatú este... az egyetlen ami talán örömre ad okot, az a hétfői nap, mert jön a bringám és vele mindenféle földi jó... és aztán igazi őszi programként csinálok otthont ebből a bálteremből, mert itt a kis asztalomon kívül minden olyan nagy és személytelen...na jó még az ágyikóm is ok, de a többi komoly beavatkozásra szorul...
mondjuk, lehet, hogy az otthonosság érzetét segítené az is, hogyha nem lennék itt állandóan egyedül, hanem lenne itt valami társaság féle...
és ha még a kávé sem lenne keverős...
ki a jó eget kell leütni azért,hogy a szaros gesztenyefákat szombaat reggel HÉT és tíz között akarják láncfűrésszel megnyirbálni, és azért, hogy 10 től még beláthatalan ideig füvet nyírnak???
nem bírom...aludni akarok

péntek, szeptember 11

a haszontalan napokból hasznosat csinál az ember pesten, aztán hazajön este, és örül annak, hogy nini ma is mennyi mindent csináltam mégis, meg mennyi mindent láttam, meg mennyi emberrel éltem egyszerre...

csütörtök, szeptember 10

jaj ha én egyszer megtanulok valamit... mióta a torrentet tudom használni rohamosan fogy a hely a számítógépen...film, zene bemelegítés, utána... mi lesz így a tanulással..még jó, hogy csak az alvástól tudom ezzel elvenni az időt...:)
feminista nőhöz járok a szexizmusról tanulni...hogy miért?? hogy ilyen mondatot többet ne írjak le csak viccből...

szerda, szeptember 9

janikovszky éva: ájlávjú

ma felkeltem reggel és nem igazán volt kedvem egy iskolázós szürke kis napoz, de aztán jött egy villamos (a film címmel ellentétben, ahol ugyebár busz jön) én elkezdtem olvasni a tegnap szerzett könyveim egyikét...semmi extra, egy idő hölgy ír az életről, a régi szép időkről, a szép jelenről, a mindennapok szépségeiről, apróságokról, amit csak egy idős hölgy vehet észre egy szürke kis napban... ettől jobb lett a kedvem, de a helyzet nem változott, aztán rám mosolyogtak, segítettem levenni egy babakocsit, miközben a busz nem parkolt be rendesen a rákóczi úti megállóba... a kislány is oda kacagott és a mamája meg igazán hálás volt ott a kipufogógáz kellős közepén...ezt még észrre se vettem volna, de szabad félórámban bementem egy könyvesboltba, ahol az eladó és egy kissé agresszív anyuka küzdtek azon, hogy az anyuka állítása szerint létező biciniákat végre megtalálják...én ugye egyedül voltam így kicsit nyitott volt a fülem a külvilágra és sikerült segítenem egy szóval..biciniumok, kodály, nem biciniák...az eladó is hálás volt...kedvezményt ugyan nem kaptam, de azért megköszönte, hogy felmentettem a félórás meccs alól, amit az anyukával vívott...aztán még mindig alig volt fél hat, találkoztam, beszélgettem, megint találkoztam, megint beszélgettem..nem voltam végre egyedül, ott voltak akik ép akkor kellet, hogy ott legyenek...aztán megint hálás volt nekem valaki, mert útba igazítottam... én meg mindannyiuknak örültem ma, mert jó érzés volt emberek között lenni...ha giccses is, de tényleg, és mindez attól, mert elolvastam, hogy mi janikovszky éva szerint az ájlávjú, meg a hasonló apró igazságok...imádok ilyen történeteket olvasni...kinyitják az ember szemét, fülét, kezét

vasárnap, szeptember 6

kollégium part 2

ez az én formám... itt az este, holnap kezdődik az iskola, én nagyban várom, hogy a szobatársaim köül majd valaki megjelenik...meg is jelent egy lány, de kiderült, hogy nem a B szárnyban lakik, hanem az A ban...segítettem neki átcuccolni... nem kellett volna... az A épület messze szárnyal a Bhez képest... csomó szimpatikus ember van a folyosón, bezzeg nálunk már be is indult az egyetemista élet és isznak együtt a cigisvödör felett... megint nem érintett meg a kolis bandába tartozás... pedig lehet az jó is...ma láttam leventénél...szobák összenyitva, mindenki ismer és kedvel mindenkit... együtt élnek...pestiek is vannak, meg vidékiek, meg akárki... aztán ott van a hely, amit lesznoboztam..sztem ott is működik ez a dolog...lehet, hogy szar koliba kerülök mindig, de lehet, hogy alkalmatlan vagyok az effajta életre...
bár most én is a közösség része vagyok, itt ülök kb 100 emberrel a földszinten és szívom magamba az internetet :D azért poén...a végén még nagyobb kocka leszek, mint az öcsém... :D

szombat, szeptember 5

hát itt vagyok, hát csaklejöttem a földszintre, hogy felvegyem a kapcsolatot a drága öcsémmel
aztán egész jónak mondhatnám ezt az idei szeptember kezdést, de nincs kedvem hozzá, bár van saját ikeás négylábú asztalom, rájöttem, hogy ősszel a legjobb az otthonérzetet megteremteni így gondolkozom, hogy hogy legyen otthonos a kis lakrészem, amit egyenlőre két még ismeretlen emberrel fogok megosztani....van egy lány aki már hagyott morzsákat arról, hogy él, és a továbbiakban a kollégiumban is fog élni... nem sokat tudok róla, de végigböngésztem a ruhatárát, bár ugye nem ruha teszi az embert, aztán megnéztem mind az egy darab könyvét, ami a minden elsősnek járó ténykönyv... tófk-os a leányzó, vidéki, mert ugyebár koliban él, ruhái alapján nem egy szélsőséges típus, van egy egész érdekes cipője, bár nem az esetem
végre a 49es villamos közelébe kerültem, amire azóta vágytam, hogy megnyitották a tömegközlekedők a szabadsághidat...
aztán még akartam írni, egy felemás, meg egy egész más koncertről, egy buliról, ami jó volt és hosszú idő óta először régi arcokkal találkoztam, beszéltem, na meg a többi, ami egy házavatáshoz szükséges...de ezekről majd máskor, ha megért rá a kedvem, vagy soha, ha a kedvem mindig éretlen és zöld marad :)

kedd, szeptember 1

elmentem debrecenbe kiállításra..messiások...szerintem nem találó cím..egyszerűbb lett volna a halál...azaz annyiban igen, hogy tényleg végig a megváltást várja az ember, hogy mikor derül ki végre, hogy nem csak a szenvedésről, a vérzésről, a belekről, a halálról, a fulladásról, az égésről szól az élet, nem a merevségről, nem ennyire reménytelen...
aztán jön a megváltás...rózsaszín krisztus, műanyag krisztus, csíkos, tüskés, véres, arany...de valahogy nem segített...ottmaradt a több teremnyi élettelen élet, amire egyáltalán de végképp nem vágyom... lehet, hogy nem értem a művészetet, lehet, hogy mesékben gondolkozom, lehet, hogy kicsi vagyok még ehhez, de csak egy mosoly, csak egy valódi szín, vagy bármi számomra életszerű tűnt volna fel... tényleg lehet, hogy velem van a baj... egyáltalán nem erre vágytam, nem akartam a nyomorultabbnál nyomorultabb elképzelt életeket nézni, mert ettől én például nem éreztem szerencsésebbnek magam
aztán sétáltam, meg könyvesboltban ültem egy ideig, kicsit kiszellőztettem a fejem, meg hazajöttem...
egyébként ha valaki megnézné, akkor kíváncsi lennék a véleményére... komolyan...

googles szerint az élet

fogas kérdéseken törtem a fejem a napokban..válaszolnom kellett volna valami frappánsat, de nem jutott eszembe és mivel egyébként is cyber válaszon törtem a fejem, megkérdeztem tőle, hogy mi lehetne a válasz csak úgy random, mire ő készségesen kisegített:

Jesus is the answer

illetve

42

végül nem válaszoltam frappánsat, de azért...jó tudni

vasárnap, augusztus 30

álmatlanságban szenvedek, de épp csak annyira, hogy az öcsém... jelztem bagoly... nem kicsit... nagyon... hamarabb feküdt le tegnap, mint én...és én általában már éjfél körül megkeresem az ágyikóm, ha nem is ájulok bele rögtön, csak mondjuk 10 perc olvasás után...
szóval valami történt velem... pedig nem csináltam semmit, amitől hirtelen bírnám, hogy nem alszom

vasárnap, augusztus 23

moziba, koncertre, színházba akarok menni...

szombat, augusztus 22

nyilván

nyilván akkor lesz teljes az életem, ha leszek olyan bátor, hogy felmászok a new holland légkondicionált vezetőülésébe és kipróbálom, hogy milyen érzés egy akkora hatalmas sárga kombájnt vezetni...
ehhez még évek kellenek...

:D

hétfő, augusztus 17

szép nap

két nap fekvés után ma mindennél jobban élveztem, hogy végre felülhettem a drága kék biciglimre és hajthattam vele amerre csak akartam a szél meg csak fújta a szoknyámat amerre csak akarta...
aztán meg van az a játék, hogy hosszútávon paradicsomban tapicsokolunk, és paradicsomlevet csinálunk belőle...az is jó volt...
ja és még az is pirossá tette a napomat, hogy kiderült, hogy a laptopom mégse halt meg teljesen, hanem hamvaiból feltámad és a dell emberei majd megkeresnek, bárhol vagyok is az országban...és ott...na pont ott fogják megjavítani...

vasárnap, augusztus 16

nem nekem valo

elment a hangom, elszakadt a szandalom...nem nekem valo a sziget fesztival...
bar allitolag nyertem egy konyvet ...szep toluk, de en odaadnam a hangomert es a szandalomert cserebe...
most vissza agyikoba, mert kb erre vagyok kepes... nem nekem valo... valaki legalabb szorakoztathatna, mert osszefolynak a szemem elott a betuk, igy olvasni se lehet... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ...

szombat, július 25

nyáridő

egész napokat olvasgatok végig, tetszik, bár időnként be kell, hogy valljam, hogy megcsap a tévé nézés szele, amitől már kezdek megőrülni, ha még egy lakberendező, vagy főző műsort még véletlenül végig kell néznem...
igazából budapestről álmodozom..milyen jó lenne ha már iskola lenne..na jó, még egy két hét ok itthon, ja meg persze a biciklis kis utazgatás, de többhöz nincs kedvem...lábat lógatni a duna parton, biciklizni szerte szét, tanulgatni, emberekkel együtt lenni...már mindjárt itt lesz

szerda, július 15

nutellás és májkrémes falak napja

vicces lesz, ha majd kedves öcsém észreveszi, hogy minden kód nélkül a szobám közepén hagyta a gépét én meg elkezdtem örülni annak, hogy nini itt van internet....csomó mindent megnyitottam eddig, de a mac mindent elpakolt valahová és akárhová mozgatom az egerem nem találom az ablakokat...ez van...majd ő megtalálja és örül majd nekik...egyébként épp nyakig festékes vagyok, mert mi lenne a nyárban hasznosabb program, mint még legalább egy, de inkább három szobát kifesteni...reményeim szerint az eggyel mindannyian megelégszünk és a padlizsán, sima fehér és barna szobák után felhagyunk ezzel a hobbival...:D ha ennek vége akkor végre úgy csinálhatok, mintha tényleg nyár lenne, és nem úgy, mintha valami munkatáborba zártak volna be :D bár őszintén be kell vallanom, hogy baromira élvezek úgy lefeküdni este, hogy csináltam is valamit....
ma pl a festésen kvül levelet is kaptam...messziről...nagyon messziről

kedd, július 7

egész nap meg sem állni
vidám szobában ébredni
új ágyikóban aludni
szép házikóról álmodni

vasárnap, július 5

vajon vagyok én olyan kemény, hogy bettit is rábeszéljem arra, hogy nem kell nekünk a busz, mivel akár stoppal is elindulhatnánk a nagyvilágba...abban lenne kihívás, ott lenne mit átélni..két lány, két hátizsák és az országút...jobban illene a lelkivilágomhoz jelenleg, mint a busz...node ha egy fiú egy hátizsák két nap spanyolország akkor két lány két hátizsák....hipp-hopp ott van ahol...nem??? érthető??? bátorodom máris...ki is törlöm a könyvjelzők közül a busz és vonatmenetrendeket... az élet kemény ahogy kedves öcsém mondaná...

az a durva, hogy ég mindig nem kezdődött el ez a nyamvadt nyár, mert ma felkeltem és most szakítottam meg először a nappali kipakolása egyedül című projektet...de jó, hogy itthon lehetek, mert ezután jön a nappali festése, másik szoba kipakolása és a másik szoba kifestése projekt... jólesz....kár, hogy én másra se vágyom idő közben, mint hogy végre elmenjek...el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el le el el el el el el el el eleleleleleleleleeeeeeeeeel

szombat, július 4

miért szép mégis a mai nap???????


elkezdődött a tour de france...minden helyre billent... :D
mi jobb egy önelégült házaspárnál???

sok önelégült házaspár...

el kéne itthonról mennem estére, mert jönnek anyuka barátnői a férjeikkel, meg a pasijaikkal (általában vagy vagy...nem ilyen romlottak az erkölcseik)...szóval ez a program talán nem nekem való...szar lenne egyedüli még nincs gyerekem, se férjem, se nem vagyok elvált és nincs az elváltságom után új fiúm...szóval kilógok a sorból, és egyáltalán de nem is nekem való az ilyen elfoglalatság...megyek biciklizni...hegyekbe...jólesz

péntek, július 3

utálom az e-mail szerelmet...
szeretem a szobámat, ami brutál padlizsán színű
utálom, hogy a majom öcsém magával vitte az operációs rendszerem és az internetem is, így a gépem cdről próbálkozik a netem meg lopott...
azért élek és virulok...

kedd, június 30

nem szárad a fal ..egyre rondább...nem is tudok festeni...ááááááááááááááááá....miért nincs még mindig legalább tegnap reggel, vagy még korábban...

kedd, június 23

egy egész napon keresztül kirakóztam...hihetetlenül jó volt...ma ezzel szemben egy egész napon keresztül fát fogok pakolni...szeretem a monoton munkákat, amire a nap végén rá lehet nézni, hogy kész...
ezen kívül az agyam is egy kicsit kikapcsol közben. nem agyalok hülyeségeken, mert nekem be kell fejeznem azt ami csinálok...jövő héten festeni is fogok, de bűrhol bárkinek segítek bármiben csak ne forogjon az agyam kereke...

csütörtök, június 18

true story

holnap megyek haza...megyek az évzáróra megnézni a fiút, ahogy kicsámborog, hogy nagylazán és leszarva mindent átveszi az oktv 5. helyért járó meglepetést...szép lesz...alig várom...true story and this much fun...:D :D :D :D :D :D :D

úúgy várom már

tegnap szerda volt, ma csütörtök van, holnap péntek lesz... a helyzet durva... nem hittem, hogy ideáig eljutok...már előre várom a holnapot, ami hatkor fog kezdődni a keleti pályaudvaron...2,5 fél óra olvasás az új gót betűkkel írott abendteuerregyénemből, amit 1914ben nyomtattak...komoly érték és egy oldalt el is olvastam már belőle...aztán..rendbe rakom a szobácskám, majd a metálkék álommal bebysikkelezek a városba ahol lesz ami lesz...

kedd, június 16

nagyon zene

és most hallgassunk zenét
haza akarok menni!!! heverészni akarok!!! beszélgetni akarok!!! füvet akarok nyírni, biciklizni, tollasozni, túrázni, sátorban aludni, egyedül lenni, barátokkal lenni, nem cigizni, nem kávézni, nem jópofizni, saját ágyamban aludni, sírni, örülni, szobát festeni, utazni, koncertre menni, aztán meg pestre akarok majd megint jönni...nekem semmi se jó

hétfő, június 15

innen-onnan

"N. a massachusettsi Cambridge-ben egyetemi irodalom előadásokból tartotta el magát, a Wellesley College-ben adott elő, ezzel egy időben a harvardi Zoológiai Múzeum tudományos entomológusaként a lepkegenitáliák felépítését tanulmányozta."
ki mesélt nekem arról, hogy valamilyen rokona vagy ismerőse halat akart sütni valami tenger partján és első este nem sikerült, de a második este igen, mert valami helybeli megmutatta, hogy hogy kell... a sztori lényege az volt, hogy türelmesen kell várni addig, amíg a halnak felfelé mozdul a farka és akkor kell megfordítani...akkor nem esik szét és finom esz a húsa??
ha valki emlékszik erre a sztorira, szóljon, addig én is gondolkozom

ház

annyira kemyén üres lakásban pest közepén felébredni és arra gondolni, hogy egyszer majd nekem is lesz ilyen, de akkor majd minden szignifikáns másom ott fogja tölteni a szabadon tengő lengő idejét és sütünk palacsintát, kosz lesz, de én majd ott élek és mindenkit szívesen látok majd...kár, hogy ide még hazajön a kedves tulaj :D addig is :D:D:D:D

szombat, június 13

sírok...elszakadt...semmi másra nem vágyok csak előre haladni, kicsit egyedül kéne lennem...már csak egy hét és annyit leszek egyedül, hogy majd már nem is akarok...

csütörtök, június 11

a 4.91es átlag irreális még akkor is ha még 4 tárgy hiányzik...stréber

szerda, június 10

:(

a piros laptop nem érzi magát jól...a vista megutálta szegény, vagy fordítva, de nem hajlandóak együttműködni..dréga öcsém mentsd meg!!!
lehetetlen értelmezni a tegnapi vizsgát...
egy szót mondtam, hogy gyanús, bori kicsit többet, de mind a ketten ötöst kaptunk...élőben hosszabb a sztori..majd elmagyarázom

kedd, június 9

arbeit

képzeljétek el, hogy egy kuka mellett töltöttem a mai délelőttömet...én a világvégén, bori a blaha kellős közepén csövesekkel és kedves munkásokkal körülvéve
arra buzdítottam az embereket, hogy gyűjtsék szelektíven a dolgokat és aki úgy gyűjtötte, annak adtam hűtőmágnest...egy élmény volt...a végén odajött egy őrült csaj, gózon márta princess, aki egész érdekes dolgokról beszélt nekem és meg akart tanítani franciául...már csak le kell vizsgáznom délután a bélából...jó lesz...aztán berúgunk a bélával...poén

vasárnap, június 7

akkora a lazaság, hogy a kávék helyett ma délután aludtunk...olyan jó volt...a vizsgaidőszakban az a jó, hogy két napja hagymát zabálunk fokhagymával, ami csak nekünk jó :D:D:D
kaja, alvás és már alig kell tanulni

csütörtök, június 4

bilincsek

kicsit, azaz nagyon zavar, hogy végigolvastam a neten az összes párt ep-programját és erre pont én leszek az, aki nem megy el szavazni...pedig én iiimádok szavazni, de sajna nincs időm csak erre szavazni...viszont mindenkit buzdítok, aki holnap miskolcon lesz, hogy menjen el holnap a fráterbe nem tudom pontosan mikor is, mert az ifjúsűg 2008 bemutatása lesz ott...én oda is mennék, de most először érzem, hogy pest magához láncolt...általában szeretek itt lenni, de most sajnos ez a két dolog kicsit bosszant....helyettem is szavazzatok, helyettem is menjetek el...
még van két kemény és egy poén vizsga...igazából most már folyamatosan csak tanulnék mindösszesen csak azért, hogy túlmásszak az egészen...aztán meg mindenfélék jöhetnének...

kedd, június 2

jó nap

ilyen jó napom is régen volt...voltam könyvtárban, sétáltam, megsimogattam a vár oldalát, megvédtem egy fiút a kutyáktól, aki később szegény 5 sör után sírni kényszerült, aztán telefonáltam fél órát..megyek a nyáron el...hozzánőttem a szépséges mezőségi fiúingemhez...

hétfő, június 1

tele a fejem...kéne egy merengő, mint dumbledore bácsinak, hogy belerakjam a dolgokat...14 órát folyamatosan tanultam...kavarog minden...még jó, hogy kaptam kilincset, amibe kapaszkodhattam...füstkarikák és a karikák a szemem alatt...ezek lényegében az egész napot körülírják...

vasárnap, május 31

a spontaneitás nem mindenkinek áll jó

matematikailag is le lehet vezetni, hogy a nullán vagyok...sajgótarján kihozza az emberből azt ami nálam nem bejövős...
félmeztelenül táncolni, részeg haveroknak segíteni állva maradni, sörösüvegeken ugrálni, nyáladzani sajnos nálam nem plusz pontok...hehe...hogy elbasztam

kedd, május 26

ingyen gyerek

négy nap masszív tanulás után az utazási iroda kirakatára ragasztott ingyen gyerek felirat komolyan megijesztett...hogy nekem ingyen gyereket akarnak adni??? még jó, hogy rájöttem, hogy a gyerek ingyen utazik...de akkor is...ingyen gyerek...milyen ez már...

hétfő, május 25

szép napok

megint el kell gondolkoznom azon az egyszervolt egyliteres energiaitalon...az előző félév végén vetemedtem rá..volt hatása...a hatása most is kéne... hogy mennyivel egyszerűbb önállónak és függetlennek lenni...az ember nem három naponta alszik az ágyában, nem hord magánál mindig vackokat (bár a tegnap lopott útburkolati kocka nem vacak és kettőt ajándékba is kellett rögvest adnom, mert rájöttek, hogy ez jó)
jajj de mit panaszkodom itt, hisze én ezt mindig is élveztem..sose szerettem egy helyben állni...

vasárnap, május 24

milyen már az, hogy az ember ül és várakozik hosszú-hosszú napokon, hónapokon keresztül, hogy végre történjen már valami, és amikor végre megtörténik akkor arra eszmél egy napsütéses délutánon, hogy semmi esély az élvezetre, mivel még négy durva hétig vizsgáznia kell...
szerintem szar

péntek, május 22

bepörögtem..kattanásig...ülök és nevetek egyedül és jóóó...nagyon jó...közben csicsereg a nouvelle vague too drunk to fuck, de mit se számít én jóól vagyok..nagyon...és nem is vagyok drunk...még tanultam is..hisszen sétáltam... :D

buta liba

hiba csúszott a tervembe, reménykedek benne, hogy magától helyreáll, vagy ha nem akkor általam legalább javítható... nem a pirosakkal van gond..azok sorra úgy lettek...úgy egyébként... a nagy zsófia panna terv...na az van egy kicsit szétesőben...de ügyes lány vagyok, megoldom... csak picit gondolkoznom kell...picit éldegélnem...ja !!! a legfontosabb...kell egy hobbi...olyan igazi...hímzés, vagy mittudomén
na megyek és igyekszem

kedd, május 19

ma lett új brutálnarancssárga hajam...jó
holnap lesz brutálpiros új laptopom...jó lesz...
holnap után...ki tudja mi lesz még vörösebb és még jobb...

hétfő, május 18

három napja kapkodom a fejem, hogy jajj mit csináltam, de most leültem a teraszon, bekapcsoltam zenét és egyszercsak elém ugrott egy szerelemajtók c. népzenei ilyen-olyan album és egyszerűen minden kisimult... ennek így kell lennie, én most tényleg boldog vagyok, akkor nem kell keseregnem, nem kell gondolkozom...csak táncolni kéne esőben és akkor már a felhőnézés is jöhet...szép ez...a hideg is kiráz...gyönyörű...simogat a szél, csendülget a zene...meseszép...

szombat, május 16

kicsit bizonytalan vagyok ma, vagy mégsem...azért jó felhőkről beszélgetni...ilyet nem csináltam már rég, pedig a felhőket szeretem, és én mindig is akartam felhőket nézni, de most milyen már, hogy ezért nem én küzdök meg, hanem úgy valaki akar velem felhőt nézni...értitek, hogy mit mondok???

szerda, május 13

hajnalok hajnalán

a blognak van egy olyan hátránya, hogy nem titkosbitkos..és sokszor jó a világba kiabálni dolgokat, de én ezt most inkább nem tenném...viszont valamilyen pr ember által nem elérhető csatornán azért még kiabálnék... na mit tesz ilyenkor az ügyes lány????? csinálja is meg nem is....
erre nem fogok választ találni így hajnalok hajnalán, DE bárkivel szívesen beszélgetek élőben azzal a címmel, hogy elmesélem mi volt tegnep a müpában, mert ez egyrészt ártatlan téma, másrészt ééén ismerem sztorit...ott voltam...jó volt...bááár tudok olyat aki nem szívesen hallgatná meg, de muszáj lesz...persze easy going változatban...
na elég titkosbitkos voltam... ha kiderült volne valami, akkor szóljatok, mert módosítanom kell :D

hétfő, május 11

a meggazdagodás útjára léptem (NEM) 65 kitöltött kérdőív van a hátam mögött...ezzel átvettem a vezetést az iparban... életem csúcsára értem (NEM)

játék

1. Nevezz meg egy olyan énekest, vagy zenekart, akit szeretsz!
kispál és a borz :D

2. A kérdésekre válaszolj az énekes/zenekar számaiból.
- Férfi vagy, vagy nő?

de szeretnék én is hej! jó sokáig élni
nézni hogy lesz fiúból legény aztán férfi

- Írj magadról!
nem írok semmit magamra

- Hogyan írnád le az előző kapcsolatodat?
köszönöm, hogy mikor királynak hittem magam nem szóltál
és hagytál egy ideig az udvarodban kóborolni

jó móka lehetett, de én is megtaláltam a számításom

- Milyen a jelenlegi kapcsolatod?
este csillag voltál, nappal meg fecske

helló hogy vagy? jó, hogy vagy!

- Most hol lennél szívesen?
kifordult belsők között állandó zajban

- Mit gondolsz a szeretetről?
csak az van, amit szeretsz
az ördög is angyal

- Milyen az életed?
álmodtam egy világot magamnak, mert muszáj

megmentelek kicsi világ!!

- Mit kérnél, ha egy kívánságod volna?
nem vagyunk egyedül, nosza öleljetek meg!!!

3. Hat embernek dobd tovább a pöttyöst!
ízlés szerint :D

máásnap

10 perc múlva indulnom kell, de nincs lelkierőm...mit tegyek? még pizsiben ülök a teám iszogatva,amit tegnap este egész érdekes helyre varázsoltam és 10 perc alatt találtam meg a koliszobában... inkább tanultam volna könyvtárinformatikára...
írnék én értelmes dolgokról, csak azókat majd talán tiszta fejjel elmesélem

péntek, május 8

vajon lehet-e true story egy könyvből amit száz éve valaki megírt én meg úgy érzem, hogy na pont ez történik velem is...
ez csak belemagyarázás, vagy tényleg lehet determinálni könyvekkel az én életem...

összefüggés nélkül egyszerre beszélek két dologról

imááádom akikor a tüdőmben dübörög a beshodrom, eszeveszett dervistáncot járok a tömeggel és végül hullafáradtan vánszorgok el a kis homokozóvödrömig, amiben ott figyel a vodka, pezsgő, burn mix...szívószállal...csak ártson...

vasárnap, május 3

blogot meg kéne ölni, a bilit meg nyakakba önteni..ez lesz...sugárzik a jókedv

szombat, május 2

dear dear...

a kisebbik bálintka szemben áll velem és fotózgatja a torzuló arcomat, mert a lábam görcsben áll,abban a pózban megmerevedve, ahogy a drága net bejön a nappalinkba...nem...nem kényelmes és igen...netfüggő vagyok...úgy tűnik....
nem is vágyom semmi másra, mint egy kis régi fajta house maratonra, vagyhát vannak jó ötleteim, de ezekre nincs megoldás...meg nincs is karácsony...
holnap végre pestia...holnap végre kezdek valamit magammal és nem csak pizsiben döglök a lakás különböző pontjain és hallagtom, hogy milyen jófej egyerek vagyok is én...jó lesz...tényleg...aztán meg csak történik végre valami és feleszmélek egy reggel, hogy mégse mindig a legnehezebb utat választom, csak mert keménynek akarom hinni magam...így lesz és így lesz jó...
na megmozdult a lábam, net elment...majd később elküldöm a világba...

csütörtök, április 30

effekt

nem szeretem a hirtelen váltásokat..három hét hibernált érzelmi állapot után most vagy sírok, vagy igyekszem magam a gyagyik gagyijával felturbózni...hát hajrá...tessék utánam csinálni.....DISkO BOY

free wifi

itthon lenni azért jó, mert a tanulás és a kertben ülés között lehet párhuzamot vonni, köszönjük ezt kedves router nevű idegen netszolgáltatónak és a hosszabítónak...
sokkal bájosabb idekinn még a politológia, mint odabenn bármilyen szeretett tantárgy...többet kéne itthon lennem...itt olyan kedves emberek várnak az állomáson, van elkészített kaja, süti, stb...
a nap vicce a gyeptégla...
ja el is felejtettem, most mnegyek szívek szállodáját nézni...hát nem tündérország ez itt? tulipánok közül a tv elé hehe...buta

kedd, április 28

jazzy 90.9 , 1 liter fekete tea a szervezetemben keringve, politológia és egyéb nyalánkságok...lesz itt nemulass....holnap meg talán haza is megyek... :D

hétfő, április 27

Kedves MIndenki!

Nagyon sokat segítenétek, ha leírnátok, hogy miért bloggoltok, vagy mit jelent nektek. Azért is bőven hálás lennék, ha bármilyen gondolatot megosztanátok velem a bloggolásról. Ez most egy kulturális terepmunka része, szóval érezzétek a tudomány ízét. :D
Előre is köszi kedves mindenkik :)

vasárnap, április 26

hosszú a hétvége

az a helyzet, hogy én most évekeig szívesen dolgoznék miközben tanulgatok olyan dolgokat amik érdekelnek, de egyszerűen 0, de tényleg 0 energiám van az olyan dolgokra, amiknek véleményem szerint semmi értelme... valaki tanítson meg tanulni!!!

csütörtök, április 23

ma

nem tudom, de nehezen viselem az iskolában ülést...nam a tanulást, az belefér, de mennyi időt elbaszok a flesleges gyakorlatokkal meg a kicsit kötelező előadásokkal, az hihetetlen...
a müpa egyébként jó, bár fárasztó... az emberek is jók, bár türelmetlenek...node a kérdőív kilenc oldal és 42 kérdés van...mi mást várhatnék....azért akad normális...a lényeg, hogy szimpatikus emberekkel tilos kitölteni

hm

kicsit lennék olyan emberekkel akiket igazán és régóta szeretek már, nem kell meglepődnöm minden szavukon, mert ismerem őket...ezen a héten csak idegenekkel szerepkedtem és még nincs vége...úgy sétálgatnék övtáskával, cél nélkül nem a tanulástól rettegve...mert a büfészak átka zgye, hogy minden egyszerre történik...egyszerre vagy suck...nem folyamatosan

szerda, április 22

csillagvirág és zitationkunst

lehet órát sötétben ülve, minden szó nélkül megtartani... mindenki bámulja a falra kivetített képet, hallgatja a zenét, a klippet nézi, a képeket, közben figyel arra, hogy kúsznak elő a word dokumentumban a betűk, amik élőben és ott keletkeznek, mert a tanár csak ül az asztalnál és a monitoron kérdez, választ nem vár érzi, hogy mit lehet és mit nem...sötét, semmi fény...csend...csak zene, de mély, lágy, kemény. aztán metallica, aztán sined o'connor, aztán megint egy kis sabrina, közben gyilkoló állatok és emberek...egy kérdés, hogy mi a sznobéria, mi a művészet, tvmaci és kimegy a teremből...aztán mindenki utána és csak állnak az emberek, hogy szavak nélkül, csendben tanultunk valamit és jó volt

hétfő, április 20

végre megírtam azt a ... dolgozatot...hatalmas megkönnyebbülés volt kb 5 percig, mert minden mással csúszok, közben viszont egy hete nem akkor alszom mikor fáradt vagyok, hanem mikor végre van időm rá...és még nincs vége...egyébként hosszú hétvége áll mögöttem, jelzem izomlázam van mindenféle mozgások miatt nem bírok enni mindenféle ivászatok miatt és nem aakrok iskolába menni, csak úgy...

csütörtök, április 16

ingyenélet budapest

de phazz in the morning...sunshine, happy
minden kedves ingyenélőnek üzenem, hogy ha igazán menők akarnak lenni, akkor szakadt csöves művésznek álcázva magukat járjatok kiállításmegnyitóra...20 perc kiállításnézés, 5 perc megnyitóbeszéd, 1 óra kaja, pia, cigi, ízlés szerint... finom bor, fantasztikus kulináris élvezetet nyújtó miniszendvicsek (több tálcányi...ízlés szerint), miniédességek, amik már nem férnek beléd, mert annyi miniszendvicset ettél meg, hogy észre se vetted, hogy hirtelen megteltél, majd megint bor, végül pezsgő a kedves művész egészségére... ezek után mindenki szabadon távozhat...átfáradhat kedvére sörözni egy kocsmába,ahol egy éjszakánát gyújtogatják a cigijét, merthogy ugye a nő az nem gyújt cigit (az én fiú ismerőseim mondjuk inkább kiütnék a számból, minthogy meggyújtsák, de kiderült, hogy vannak másféle fiúk is)
szóval majd közzéteszem a google calendar programrészét, amibe mindig szépen beírom majd, hogy hol az ingyen kaja minddn előzetes regisztráció nélkül :D
ja egyébként a képek is egész jók voltak...
valaki azt mondta nekem, hogy kajacentrikus lettem mióta errefelé éldegélek...lehet, hogy igazat kell adnom neki, de inkább majd megetetek vele egy miniszendvicset...utána mindent meg fog érteni...óóó szent aszaltparadicsom és tormakrém!

kedd, április 14

mostmár kicsit jobb, de lesz ez még rosszabb is...az a megnyugtató, hogy süt a nap, szép idő van szandálosan szép és megyek meglátogatni a szorgalmasan tanuló fit a könyvtárba...

hétfő, április 13

akár olvasod, akár nem én azért elmondom neked is majd meg a nagyvilágnak is, hogy baromira elegem van abból, hogy azok számítanak különlegesnek és extrémen bizarrnak, felhőtlennek és boldogságosnak, amikor együtt vagyunk...miért nem lehet ez normál állapot? akarok én még hegyekben mászkálni más hétvégéken is, meg biciklivázon ülni, meg kifeküdni a napsütéses létre, meg nyálas módon naplementét nézni a kilátóról... miért nem lehet ez mindennapos? miért kell attól félni, hogy ez elmúlik, mikor annyira tudnánk mi ezt hosszú távon csinálni...a többit szóban...
jajj de messzire tudnék most futni, hogy együtt lehessünk szabadon...

péntek, április 10

kérlek kérlek kérlek

el is felejtettem megkérdezni...valaki nem akarja nekem adni a régi megunt tamagocsiját? nekem sose volt és most úgy szeretnék egyet, vagy kettőt..inkább kettőt ha lehet, és akkor Nap se maradna ki a jóból...

csütörtök, április 9

this much fun...

hétfő, április 6

second life

az internetes second life egy ideig vicces, de aztán eljön az idő, amikor bevallódik véletlenül, az ember fia megtalálja, én meg szégyenlem magam, hogy miért is írok én le mindent idegeneknek, és neki meg miért nem...bocsi...azt hiszem azért valahol mégis van értelme...
ja a bloggolásról beszéltem..nem játszom semmi másokkal éljünk virtuális életet játékot...bár az olyasmit neccesebb lenne később megmagyarázni bizonyos körökben...bizonyosokban persze nem számít...

kedd, március 31

balogbéla cd

Dali: ittvagy?
Zsófi: nem
Dali: nem tudod mit akartam mondani neked?
Zsófi: de tudom
szeretsz
Dali: jó de ezen kívül.. :D
Zsófi: nincs ennél fontosabb
Dali: :D
mivanveled?
baloghbéláthallgatsztesilefekvéelőtt?:D
emgsulielőttutánközben még a cengőhangod is az
Zsófi: alvás közben is :D
Dali: látodlátod
tudtam
Zsófi: csengőhang csak akkor ha te hívsz :D
Dali: :D
és azt modnja hoyg szeretem a péénzt? xD
vagy most várj tudok újat
Zsófi: azon a szinten már túlvagyok
Dali: "a környezetemben előkben és bennem is egyetemes rend működik"... :D
igen működik. ez így.. :D

Így jár az akinek az anyukája balogbélát hallgat a pozitív gondolkodás reményében

hétfő, március 30

esernyő

Az esernyőmet elvittem egy régiségkereskedőhöz...azaz több is látta, de csak egy tudott érdemlegeset nyilatkozni. Kiderült, hogy a szépséges szépség eredetileg napernyőnek készült feltehetőleg a századforduló környékén. A gyengébbek kedvéért árulom el, hogy ez azt jelenti, hogy körülbelül 100 éves lehet, de inkább több. A bácsi azt hitte, hogy csak az értékére vagyok kíváncsi az egyébként szobában álló darabnak. Amikor megmondtam hogy az ára nem érdekel és egyébként nekem ez AZ esernyőm, akkor kissé leesett az álla. Szakai ártalom, hogy ami régi, azt nem lehet használni. De nagyon büszke voltam ám, mert halomra dicsérték. Kézzel faragott a nyele, a fa valószínűleg nem magyar területről származik, inkább valami masszív északi darab (megkérdeztem, hogy norvég lehet-e...ééés igen..akár az is lehet) Azért atipikusak a küllői, mert nem esernyőnek, hanem napernyőnek készült, ami szebb úgy, ha sok részre van tagolva a vászon... Na az enyém sok részre van tagolva, tehát alapvetően gyönyörű :D Azért is megdicsértek, itt már engem, hogy ilyen szépen karban van tartva...ez mondjuk bálintnak köszönhető...ő kenegette napokon eresztül oliva olajjal a lakk mentes részeket... dárga esernyő igazán érdemelne már valami esőfélét, hogy ne kinyitva is tetszeleghessen, nem csak zárva, úgy, hogy csak én tudom mennyire atipikus és mennyire gyönyörű

szombat, március 28

ma

Én, aki Nappal átszeltem a budai hegyeket és direkt visszafordultam Nappal, mert a Hűvösvölgynél menőbb Budakeszire átmászni, mert a budai hegyek különben is elfogynának az ember lába alól....naszóval én aki mindezeket ma megtettem Nappal még fáradtnak is nevezhetem magam, mert több, mint 5000 karakternyi süket rizsát hoztam össze a dolgozatomhoz, ami 17000 karakternyi tömény hazugság lesz a végére, mivel eszembe se jutott ellátogatni a most elemzett intézményre...minden adat hasraütésszerű, minden tény általam kreált...na így van kész eddig 10447 karakter...na ezért lehet fáradt...

csütörtök, március 26

nosztalgia

stavanger, kacsák, én...budapest, kacsák, én
rájöttem, hogy azt élvezem a városligetben, hogy olyan a hangulata, mint a stavangerben eltöltött vasárnapomnak, amikor 9 órát vártam a vonatra és mivel vasárnap volt sehova nem tudtam bemenni...akkor is kószáltam, most is kószálok...annyi a különbség, hogy itt másfél órát beszéltem apa volt osztálytársával, aki hát jó dolgokat mondott...norvégiában ugyan ez egy kissebb vagyonba került volna mindketténkenk...jajj most baromira rendben érzem magam...
jajj ha tudnám, hogy még mennyi könyvet kell elolvasnom, hogy a végére érjek, és mennyi filmet kell még megnéznem... nem mindent akarok csak azokat amik érdekelnek, de sose lesz vége, mert újra termelik magukat....miért ilyen rövidek ezek a rohadt napok...semmi sem fér bele...

kedd, március 24

szerelmes biciklisták

elmentem bordó cirkálót venni és vettem a egy kék meseszépet...ilyen bysikkelre fáj a fogam mióta a tudatom alakul...csak úgy suhan az utakon, csillog,villog, vannak lámpái és szeret engem...mondta... ennek örömére a könyvtárból ki is vettem a szerelmes biciklisták filmet... csak stílusosan...
innentől gyorsabb leszek, mint a buszok és boldogabb is, mint a buszon ülők, mert ilyen szép bysikkelje még bálintnak sincs...
nevet kell találnom a járgánynak:D asszem ebben Nap elég konzisztens, meg mostanában nagy a gyakorlata:D

vasárnap, március 22

gy jár aki nem visz haza tanulnivalót, ami egy kicsit elvonná a figyelmét a világról

magam előtt látom a poros könyeket, filmszalagokat, újságokat, kazettákat, bakeliteket, amiket nekem még mind meg kell néznem, olvasnom, hallgatnom...fogom a kis pénztárcám és bevetem magam a könyvtár médiatárába, aztán az antikváriumba...és amikor már elég okos leszek asszem éhen halok, mert kajára mr nem lesz miből áldoznom... én nem vagyok fanatikus, csak egész határozottan kezdem látni, hogy rengeteg bepótolni valóm van a saját elvrásaim eléréséhez...és akkor még mások elvásársait nem is emltettem...ja és még a képzőművészet szóba esett...aabba egyenlőre bele se merek kezdeni...

péntek, március 20

életem nagy kérdése:
Fogok én hétvégén tanulni? megéri hazavinni a könyveimet?
Szerintem nem, de ha mégis lűzban égnék majd kölcsönkérek valakitől valamit, amit tanulni lehet.

csütörtök, március 19

ma nem rohanok

olyan jó két hét után nem rögvest hazarohanni, hanem kicsit várakozni még, pakolászni, ide menni, oda menni...még bysikkelt is nézek ma, meg jön fel a kedves státusztalan egyed...és csak holnap megyek haza, mert megtehetem...olyan jó nem rohanni, hanem kicsit élvezni, hogy én igazából nem az utazás miatt, meg nem a kéthetente hazamenetel miatt élek, hanem csak úgy szimplán magamért...lehetne ilyen gyakrabban...jöjjön ide a motivációm, ne én menjek már mindig utána :D

vasárnap, március 15

ma ugyen esett, de attól sunshine és happy van

szombat, március 14

a kígyó farkába harap és utoléri magát

egyszer majdcsak én is utolérem magam, bár az olyan fárasztó :d

péntek, március 13

emancipációról jut eszembe

még csak péntek van..ez azért csak, mert egész hétvégén korán kell kelnem és dolgozni megyek, mint egy rendes gyerek...bár sokkal élményszerűbb lenne, ha nem köszönnének nekem 14-67 éves korig csak azért, mert pénztárban ülök csókolomot, sikerülne nem 450 forint befizetésével zárnom a napot, nem motorosokkal cseverészni, hanem mondjuk olyanokkal, akik csak kicsit is hasonlítanak hozzám...valahogy a bőrkabátos, harley gyűrűs, ferrari fülbevalós emberek nem az eseteim...túl viccesek hehh hehhh

hétfő, március 9

.

nagyon nehéz megfogalmazni, hogy mi van...azt hiszem egy egész napot végigálmodtam,m ert most felkeltem és semmi nem tűnik reálisnak...annyira jó szépeket álmodni...az egyetlen dolog ami kénytelen a realitás talajára mozdítani, az a fejfájás és a brutálszédüléssel egybekötött kiszáradtság...konkrétan a szememen nem látok ki, tehát az is lehet, hogy még mindig alszom...

vasárnap, március 8

félig

minden szempontból kiürült hangulatom van...elköltözött a szobatársam így egy félig üres szoba fogadott...ezen kívül úgy találkozom ma a bélával, hogy félig már semmi közöm nincs hozzá bár erről hivatalos nyilatkozatot még egyikünk se tett..node az ilyesmit tudja az ember.......
még szerencse, hogy az üres szoba csak félig volt az, és az én részemen még maradt egy fél üveg bor, amit bepuszilhatok ez előtt a felemelő találkozás előtt...hajrá én...hajrá alkohol

csütörtök, március 5

sucks

most meg kéne ölni a blogomat...nem akarok hónapokig nyavalyogni...se ide se az öcsémnek.....

kedd, március 3

józan ész mikor kimész én becsukom az ajtót

ha nagy leszek értelmiségi leszek...egyébként órát hosszat tudnék csík zenkar szövegekből idézni, hogy miért is élek én most, miért is szárnyalok én most, mit is jelent az, hogy lenni...
de inkább elmondom röviden... a kusza spontén jól alakuló napokban az a szép, hogy nem vársz tőlük semmit, sőt félsz az agyad elrohadásától és hirtelen kiderül, hogy rajtad múlik az egész...a végén még lehet, hogy ember lesz belőled, a végén még lehet, hogy 1500 forintot fizetsz a müpában egy 5000es jegyért mikor el se akartál menni, de aztán a kisangyal a füledbe súgta, hogy de azért mégse lesz az olyan rossz...
és tessék a szar nap után úgy jövök haza, hogy kibontot metaforák várnak e-mailben, a legutálatosabb tanáromnak e-mailt írok, hogy küldjön címeket, hogy művelt lehessek, és még a müpában is találkoztam vele a csík koncerten amire hiába küldött üzenetet a google, de én el se akartam menni
aztán tessék...jobb kedvem van, mint hetek óta bármikor

hétfő, március 2

kolis életem ritka pillanata

tatabánya kedves város...jóféle tapasztalatokkal jön haza ember, meg 5kilo plusszal...némileg testileg tartalmazva, némileg dobozokban...aki éhes szóljon, túl sok kaja van a hűtőmben és szerdáig el kell fogynia....szabadon lehet jelentkezni, bár budapestiek előnyben...

szerda, február 25

jelmezbál

a farsangok eddig valahogy mindig kimaradtak az életemből....talán elvből talán sosem hívtak..de tegnap kemény voltam és elmentem egy sotés korizós farsangra...jelmezem fő jellemzője volt a rózsaszín, ami sztem nem szorul magyarázatra...mindig is ez volt az én színem, csakhát megint az elvek (itt derül ki, hogy titkon sznob is vagyok) szóval betámadtam, mint Malacka (Dear Piglet) és koriztam hajnalig... tök jó volt, bár nem tudom, hogy akartam-e így látni a jövő orvosait...félelmetes a gondolat, hogy ezek fognak életben tartani, mikor már lehet, hoyg nem is kéne
annyira jól alakult az este, hogy elkeveredtem, bettiéknél aludtam és végül minden órámat kilyukasztottam, mert nem tartottam érdemesnek őket arra, hogy elvegyék az időmet aaa....hmm...aa...hát aaa...semmittevéstől, meg a sétálástól, hogy na azért mégse üljek már otthon-tól
végső összefoglalásom az, hoyg a farsang idétlen, de jó...az elte meg szarik az ilyen össznépi rendezvényekre, pedig az is idétlen és jó

kedd, február 24

nem egyszerű élni...nem közhelyeket akarok írni, hanem csak ez a helyzet...tényleg kurva sok dologra kell odafigyelni...még akkor is ha önző az ember...ha meg esetleg másokhoz is ragaszkodna...embertelen feladat...ha csak ülnék és gondolkodnék, hogy miként lenne jó, már azzal is hibákat halmoznék...de ha meg nem gondolkodom és csinálom, még több hiba lesz...de ha csak ülök, akkor nem is élek...ha élek akkor halomra cseszem el a dolgokat. sőt meggondolatlan vagyok, nekimegyek ennek-annak...és még önző sem tudok maradni...miért kell ezt csinálni?
brutális hangulatom van...tök sötét a szoba, csak a monitor fényes, a zene...futurisztikus, mintha nem is itt lennék...egy pont lettem valahol...mintha nem is léteznék

szerda, február 18

homo ludens

érdekes érzés döntést hozni...senki nem érti meg én meg egyszerűen érzem, hogy ez így jó...ennek így kell lennie, mert én így leszek egész...így fogok egyszer majd ecce homót írni, így fogom megérteni, hogy miért van ott az az utolsó fehér ecsetvonás...így leszek egyszer majd lexikonból ember...két lábon állok, van kezem ,fejem, lábam...jó ez így...
mert ha az ember él mindig történhet valami...
regényt tudnék most írni...

csütörtök, február 12

2 napja nagy csiráztatásba kezdtem...ma reggel már megkezdtem a szüretet és retekcsirás kenyeret ettem reggelire... rendesen retek íze volt, pedig csak pöttöm kis csirácskák...a káposztarepce nem ilyen szorgos..neki még idő kell...baromira élvezem a kis kertem...a szobatársam meg rosszul van tőle, node annyi baj legyen...:D
akit érdekel, meg lehet kóstolni, holnap retekszüret, holnap után káposztarepce

szerda, február 11

ma már

sznob és sznobéria...mégiscsak igazi egyetemre járok...bár ez nem kötelező, de sajnos még alfrédot is magasan felülmúlta...magasan...kilométerekkel, mindenhogy...
és majd kantot fogok olvasni szakértőszemmel, meg majd ismerek híres festőket meg performereket...az istenkirály dolgokat lehet a magas lóról leszállva, arrogancia nélkül és lazán is tanítani...futottak még...

kedd, február 10

2. félév

miért van az, hogy félév semmittevés után, most minden bácsi és néni azt hiszi, hogy mi már tudunk valamit... pedig dehogy
miből kéne nekem tudnom, hogy hogy elemzek művészetszociológiai szempontból, hogy hogy végzek kulturális antropológiai terepmunkát, hogy csinálok absztrakt elemzést könyvtárinformatikai valamiről, szociometriai hálót, szociológiai szempontú oktatáselemzést...
és még csak kedd van

hétfő, február 9

egykor, azaz egykor után 15 perccel kezdődik minden hétfőn az órám...ez pillanatnyilag csak azért humoros, mert aludnék én, de nem tudok, mivel délelőttönként a koli fürdőszobája kerül felújításra, ami nem gyenge hanggal jár (fúrás,csempeleverés,emberek, soksok emberek, egy darab zuhanyzóért sorban állás) szóval felébredtem, de ettől nem lesz jobb a világnak

vasárnap, február 8

rokonok

grillparti februárban, szülinapi tortahalmok, kajahalmok, lökött ismeretlenek megismerése, ivászat, cigihalmok... vannak nekem jófej rokonaim is akiket más is érdekel az ösztöndíjamon kívül

szombat, február 7

újra itthon

ha forró szakéval kínálnak titeket, nem muszáj rögtön elfogadni...nem azért, mert durva..inkább ízileg áll távol attól, amit az ember szívesen kortyolgat...bár nem rossz, de azért mégse tépnék érte sorszámot, ha osztogatják

kedd, február 3

magamban beszélek és éneklek és nevetek...beszéljetek hozzám...

részegen, ketten, amelyik rosszul van az vagyok én

Hiányzik a kerek egész, engedjetek saját magamhoz, mert valahol elvesztettem...már agyam sincs annyi tévét néztem az elmúlt napokban...
ha ilyen 19 évesnek lenni akkor én köszönöm maradnék inkább még egy kicsit 18....az olyan jó volt...ebből eddig csak a gebasz jutott

hétfő, február 2

Most múlik pontosan

Most múlik pontosan,
Engedem had menjen
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam egyetlen
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem
Villámlik mennydörög
ez tényleg szerelem.

Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár
tátongó szívében szögesdrót
csőrében szalmaszál
Magamat ringatom,
még ő landol egy almafán
az Isten kertjében
almabort inhalál

Vágtatnék tovább veled az éjben
Az álmok foltos indián lován
Egy táltos szív remeg a konyhakésben
Talpam alatt sár és ingovány

Azóta szüntelen
őt látom mindenhol
Meredten nézek a távolba
otthonom kőpokol
szilánkos mennyország
folyékony torztükör
szentjánosbogarak fényében tündököl

Egy indián lidérc kísért itt bennem
Szemhéjain rozsdás szemfedő
A tükrökön túl fenn a fellegekben
Furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő
az élet úgy osztja a pofonokat, hogy én mindennek nekimegyek és mindenhova beütöm magam, vagy valamelyik részem...tiszta kék-zöld vagyok...nem nem vernek, csak az élet pofoz...
esküszöm míg nőttem nem voltam ennyire béna...
a mai átlagom egy óra alatt egy ajtófélfa, egy küszöb, egy égett ujj, egy lefejelt vízcsap és egy majdnem fenékre esés a fürdőszobában...csupa újdonság a lakás, pedig itt élek a kezdetektől fogva...lehet, hogy nem is az élet pofoz, csak mindenhova felragasztottak plusz egy centi anyagot a régi dolognak álcázva...

vasárnap, február 1

naszóval nagykorúból nagykorúbba léptem...ehhez tartozik a link


el sem tudjátok képzelni, hogy egy bejegyzés alatt mennyit tanultam (Bálint nem árulhatod el)
19, egy híján 20
hát vannak kétségeim, hogy fejlődtem egy év alatt...talán a 18, kettő híján 20 jobb hatással volt rám...
(életigenlő szám)

péntek, január 30

átrendeztem a szobám...hivatalosan azért, mert hideg volt a fal ami mellett aludtam az elmúlt két évben,gyakorlatilag , mert unatkoztam... igazából mindezt a következő egy hétért csináltam, mert utána megint alig leszek itthon...mindegy...egész jó lett

csütörtök, január 29

mi lenne ha sütnék megint? azt hiszem unatkozom...kezd sok lenni az itthonlevés
a hermanhéten a jóbarátok párt egy szavazatot kapott
már ott abbahagyhattam volna az alkoholizálást, hogy apranaxra beittam 4deci bort...otthon már nem kellett volna, node belevittek a rosszba...ma nehéz volt felkelni, undorító volt kinézni az ablakomon, mert olyan érdekes állaga volt a világnak, és bálint a hermen hét miatt még iskolába is bement...node csütörtökön??? ilyenkor a hosszú reggeli döglés jár az embernek...nem tudom hova tenni magam...talán a takaróalá visszamászás alegtöbb amit az emberiségért tehetek...

kedd, január 27

19:58

néztem egy kis filmet, ettünk, döglődtünk medvés film közben...mély pont, ZONGORÁZTAM(unk) ketten take five-ot...azt hiszem volt értelme a napnak és még vár rám a felbecsülhetetlen szerb antal

14:15

aslzom felkelek, főzök, eszek, alszom felkelek, eszek...

vasárnap, január 25

debrecen trip

Véletlenül tegnap este debrecenben voltam korai öröm koncerten...ami jól kezdődött, mert nem vittünk innivalót csak bort, viszont a buszon szomjasak voltunk szóval...mire debrecenbe értünk pisilnem kellett ami annyira jól sikerült, hogy az alexandrába bementem, a többiek vártak és én véletlenül még vettem magamnak egy szerb antal könyvet is(jezem a bankkártyám üres szóval nem tudom hogyan)
aztán volt egy norvég ihletésű ( bár erre nem lennék büszke) előzenekar és végül korai öröm...táncoltam, jó volt, de utána viccesebb volt hazakószálni, belógni egy koliba, állatokról, növényekről, rettentő némaságról álmodni, majd kilágni a koliból és hazajönni a rónaságot kémlelve...
szép volt meg vicces, kár hogy holnap pestre nem így utazunk, hanem egyedül és szorongva a drága édes néni miatt...node mit sem számít...ha érdekelne, akkor tanultam volna a buli helyett...
most abba is hagyom, mert lelkiismeretfurdalásom van, hogy a gép előtt ülök, de nem a tanulnivalóm van megnyitva, szóval megyek olvasom az új könyvem, vagy inkább térbeli amőbázok:D

csütörtök, január 22

megígértem, hogy sütök palacsintát, de én nem is szeretek..mindig megunom..ha valaki mondjuk beszélgetne velem közben, meg biztatna...de itt csak enni akarnak...vagy még azt se...elmenni...nincs kedvem palacsintát sütni...se tanulni...felborult minden ettől a kurva bukástól...

szerda, január 21

TGUG

Megtámadott két új album Transglobal Underground, két napja ez tart életben, mert ha leáll véletlenül akkor hirtelen maga alá temet minden felhalmozott rosszkedvem...Igazából véletlenül drága öcsém gépén sikerült elkezdenem ezt a bejegyzést és valahogy úgy érzem magam a monitortól, mintha Barney óriáskivetítősvannakjapánismerőseimtőlükvan tévéjét nézném
kifolyik a szemem ettől a fánytől...bezzeg az én drága laptopom...attól is kifolyik a szemem ,mert olyan sötét...nincs karácsony, egyébként se, de monitorok terén semmiképp...
ma 8 előtt húsz perccel keltem és igazából ezt az két órát amit egyébknt át szoktam aludni (tehát ált. 10kor kelek) most csak olyan izének érzem ami meghosszabítja az egyébként is elég horrorisztikusan alakuló napjaimat...visszaaludni meg nem tudok...
mondom én, hogy nincs karácsony, se szülinap, se húsvét se semmi...

kedd, január 20

szép nap

Rájöttem, hogy nem szabad az agyamban előre lepörgetni, hogy hogyan és miként fogok hazaérkezni. MIninális elvárásaim voltak de tényleg: a megönnyebbülés, hogy három hétig a tanulás lehetőségére sem kell gondolnom és egy mosolygó arc amin azért picit látom, hogy örül nekem...
Ehelyett kaptam egy lehetőséget, hogy jövő hétfőn újraírjam az egyébként hihetetlen és tényleg megmagyarázhatatlan módon egyesre sikerült Fejlődéslélektan vizsgámat, és egy arcot ami bárminek jobban örült volna, mint a tiszainak... Azt kérte ma ne hívjam, ne keressem, ne építsek rá...majd ő keres, de akkor most mit is csináljak...minden programot elhalasztgattam, mert MA biztos VÉGRE minden nyomás nélkül lábat lehet lógatni együtt...
Nem írok nyomasztó bejegyzést, nekem is elegem van az oylasfélékből, sóval itt a feloldozás.

Én egyetlen dárga leventém meggérte, hogy megtanír sielni, miután kicsit több, mint egy vé alatt végig hangosan és dacosan tiltakoztam, mert sztem a íelés hülyeség, de most igeen síelni fogok...egyszr majd, először két lábn fogok állni:D
Aztán kinéztem egy csomó jó helyet, ahova el fogok menni akkor ha kicsit tisztábban leszek magammal.
Levettem a polcról legalább 5 könyvet, hoyg ezeket és most mind elolvasom, mert megtehetem és van időm rá, jelzem múzeum helyett, azaza azt kárpótolva köztük van Ortutay: Magyar Néprajz c. írtóvastag és ki tudja, hogy érdekes-e, de könyv...
Kismillió letöltött film vár rám, maikre eddig szintén csak enyhe lelkiismeretfurdalás melett gondolhattam.
van még csomó más is, de azokat már nincs kedvem leírni, mert mára ezeket tervezem megvalósítani atöbbit majd később:D