Semmiylen volt ez a nap, nincs vele bajom, csak egy a sok közül... Eddig, mert háháháhááá levelet kaptam Németorszgából angolozás közben... Persze e-mailt, de akkor is, hogy ha van kedvem menjek, meg akár találhatnak nekem cool job-ot is a nyárra... van cool job-om, de azért egy hétvégére, vagy hétre ha nem is nyáron de ősszel csak elmennék, pláne, hogy Norbert meg a Freundinja Frankfurtba hívott, nem is a szülőkhöz... Van élet a bolygón... úgy szeretem azt a fiút, meg a Freundinját... :D

hetek óta kergetném a nyarat, de vagy rossz idő van, vagy csak én nem találom... várom az érzést, hogy vége van az iskolának, mist hetekig semmi dolgom, még unatkozni is fogok tudni... aztán nem jön, csak nem jön... ja, hogy anya is szabadságon van, a kedves öcsém is nyáriszünetezik... az érzés eddig elúszott... nem is lesz már a régi... annyi kárpótol (és erről jutott eszembe az egész), hogy a zsinagóga előtt bármikor turistának érezhetem magam, ahogy eszem az ebédemet, hallgatom a spanyol, német, olasz, franci embereket és közben süttetem magam a napon... ez jutott erre a nyárra... minden nap egy óra turistalét

okmányirodai ügyekben az olsens csengő megnyomásával lehet válaszokat kapni...
ideiglenes személyigazolvány, útlevél, gyorsított útlevél, befizetések, határidők... túl járatosak lettünk ebben... címek, sorszámok, várakozási idő, fotók, papírok...
ennyire nem volt tragikus, csak egy kicsit drága adomány az ujjlenyomatomért egy kupac pénz

vasárnap

nem tudom, hogy azért volt-e jó az este, mert mi alkottuk az a38 közönségének 40%át és letáncoltuk a cipőt a lábunkról, vagy mert feküdtünk kicsit a fűben, vagy a sündisznó miatt, ami bebizonyította, hogy én szeretem az állatokat, de valami nagyon oda tette az esténket, ahova kell... a vasárnapok mindig tökéletesek...

nem kedvelem az internetet, a facebookot, olyan dolgokra kényszerít, amit magamtól sosem tennék...

az az egy jó dolog van, a tanfolyamban, ahova járok, hogy kiolvastam egy könyvet az elmúlt pár alkalom alatt, illetve minden hétvégén hazasétálok a gellért-hegyről, még ha bringával vagyok is... meg olyan jókat alszom közben... ja tanulni, azt eddig egy büdös szót nem tanultam

ha lehet befizetnék még egyszer a tegnap estére, mert félek, hogy a legjobb részét átaludtam, vagy csak simán nem emlékszem rá...szóval akkor lehetne ezt újra?

szeretem mások haját vágni, de érdekes, hogy akkor sikerülnek igazán jó fejtetők, ha én közben megiszok egy azaz mi fél üveg bort... ma mondjuk csúszott az abszolút vodka is... bátran jöjjenek hozzám kedves népek hajat nyíratni...mellékállásban borbély leszek

20 évesnek csak azért szar lenni, mert pont 6 éve van az embernek személyi igazolványa, ami így épp le tud járni egy nappal indulás előtt...
viszont az meg jó, hogy még van pár napom áthidalni ezt a problémát... valahol nagyot kell majd hazudnom, hogy önhibámon kívülinek tűnjön a bénaságom...

mondanám, hogy elbújnék a világ elől, de talán most is az abaj, hogy kicsit túlságosan is el vagyok bújva... nem vagyok túl lelkiismeretes kapcsolattartás terén...pár emberrel még működik a dolog, de a nagytöbbséget időhiányra hivatkozva a valóságosnál többször hárítom...aztán ez az egész valahova oda gyűrűzik be, hogy érzem, hogy valami szúr belül és ki fog töni pár napon belül, de ebből vagyon nagy bőgés, vagy eszméletvesztés lesz...szívem szerint mind a kettőt megakadályoznám. mindezek mellett meg hiperszenzitív lettem az emberi érintésekre, az illatokra...vagy túlreagálom őket, vagy egész egyszerűen undorodom tőlük...
hülyeség az egész
azért gondolkodom ilyeneken, mert nem vagyok egészen jól összerakva és megborít már az is, ha majdnem elkések, mert visszaaludtam...anett a hős...érezte, hogy ez lesz, megmentett és felkeltett...csak a tudat..az nyomaszt...

valahogy túl sok mindennel ütköztem ma...nem csak fizikálisan... a kis piros telefon ment meg... örülök, hogy vannak emberek akik megtalálják a másik végét és benyomják a gombot, hogy hé lány hagy mondjam el mi van velem... meg mi van veled... éljen a kis piros telefon

Galaktikus Birodalom

Ma délután pontosan 16:02-kor behajtottam a Kazinczy utcába, ahol hetente minimum három alkalommal hazafelé indulok 17:05 tájban. Ma egy órával hamarabb hagytam el a munkahelyem, mire a 12-es szám előtt integetni kezdett nekem két rendőrruhába öltözött ember. Megálltam, közölték, hogy általános igazoltatásban lesz részem. Vegyem elő a személyim, lakcímkártyám, hoppá nekem kell jogosítványt is mutatni. Megmutattam. Ezek után megkértek, hogy valljam bea biciklim gyártási számát. Valljuk be nem is tudtam, hogy ilyenem nekem van, pedig de (J7879). Ezek után a rádióba belemondták azt a rémisztő mondatot, hogy körözést szeretnének ellenőrizni egy személy és egy kerékpár esetében. Itt következett a nevem, a személyi számom, majd a válasz: 0 (nem köröznek). Aztán a bringa száma, hosszú várakozás, közben találtak két utcával arrébb egy lopott bringát. Itt már remegett a keze-lábam, látszott, hogy bűnöző vagyok... Kb 5 perc után a bringám is megkapta zérót. A bringám benne van a rendszerben (én már eddig is benne voltam), ha ellopják, be tudom bizonyítani, hogy az enyém volt... Direkt nem lehet bekerülni a rendszerbe - mikor már elengedtek megkérdeztem - csak általános igazoltatás során... A történet vége, hogy felültem, elindultam, lecsúszott a vizes cipőm a pedálról és egy abszolút nőieset estem. A rendőröktől 1,5 méterre.

azt álmodtam, hogy önmagammal értekezek a kortárs és a román kori építészetről...

http://napsutesben.blogspot.com/2010/06/mokakacagas-muzeumok-ejszakaja.html

én vagyok a többes szám másik fele, szóval nagyjából ugyan erről tudnék a tegnap estéről beszámolni azt az apró megjegyzést hozzátéve, hogy a Zwack gyárban botrányos unicum illat van és úgy néz ki a belső udvar, mintha a sörgyári capriccio-t forgatták volna ott, kicsit több kosszal, meg kicsit több Pepin bácsival...
ja és az is kimaradt, hogy a várbusz oldaláról szereztünk egy facebookos Like! Postit-et

ennyi, nem is ragozhatom tovább, mert vár a kék tejberizs :)

először levágtam a hüvelykujjam papírral, aztán egy félrekattintás eredményeképp szétküldtem 226 e-mailt. azóta folyamatosan csörög a telefon és mindenkinek egyesével magyarázhatom meg a szitut és ha már kiküldtem, akkor azt is, hogy hogyan kell regisztrálni/archiválni. persze mindenből automatikus másolatot kapott keresztanyám... büszke lehetek magamra... de ez mind semmi a nap tartogat még meglepetéseket, az öcsém most hívott, hogy főzzenek-e annyival többet a nőjével, hogy nekem is tudjanak küldeni a borsós valamiből... ma nem úgy viselkedik ,ahogy én ismerem... és még előttem áll egy találkozás az ovis szerelmemmel... juhuhúú

nem szeretem a saját hozzáállásomat mostanában az éjszakákhoz...többször pánikolva ébredek, hogy jajj mennyi az idő, ugye nem késtem el...sosem késem el...6 óránál még sosem volt később...ma is valami hasonlóra ébredtem, csak nem aludtam vissza rögtön, mert esett...és olyan nagy problémaként éltem meg az egészet, hogy mivel menjek, mit vegyek fel... nincs is már vízálló cipőm, mindegyikre lyukat varázsolt a fém pedálom..- bérletem nincs, a potyázástól meg elszoktam már... hozzábújtam a piros takarómhoz, hogy hátha az majd megadja a választ, de legalább behúzhatom magam egy paplangombócba és jobb lesz... nem lett jobb... 6 perc múlva official is csörög az órám, min 3x, nehogy elkéssek... ma reggel egy félőlény vagyok

kanál, kanalas gém, kanalas kém, mindig special agent akartam lenni, ebből megvan a special

egy ideje érzem, hogy a kiskanalak beszívtak a saját kis világukba...egy szép darab a kávémba, limonádémba, asztalon felejtve és rögtön előbújik a kisördög, elkapja és a táskámba helyezi, vagy csak simán a kezembe és végigkopogtatom a dózsa györgy út összes oszlopát... utoljára a egy a kertemben bányászott egyszerű darabot hoztam haza, amit anett a földről túrt elő...de a büszkeségeim közé tartozik egy rózsás kis giccses példány, a finnairtől apa által lopott (valahol ez lehetett az első darab), egy hosszú nyelű a zappa caféból, egy németországból, egy norvégiából, meg több darab innen-onnande ezek mind az enyémek ám..ha bekerülnek a közös fiókba, igényt tartok rájuk, ha én elkerülök a közös fiók mellől...irigy vagyok na... de egyszer úgy tűnik volt valaki a szívemnek olyan kedves, hogy nekiadtam egy lopott ezüst kanalat...azaz még most fejtegetjük, hogy ugyan arról beszélek-e én, mint ő...ha nem ugyan arról, akkor hé világ, kérem vissza azt a szép igazi, mély ezüst kiskanalat...

Kezdem megszokni ezt a pénteken az anyámra babysittelek dolgot..nem is olyan rossz...olyan könnyen fel lehet dobni...tegnap elvittük a kertembe és ott iszogattunk meg szétcsipkedtettük magunkat a szúnyogokkal megint...de tudom, hogy jól érezte magát, pedig nem az ő világa...

kinyitottam a szemem és valaki a 3. emeletről bámult be a nyitott ablakon...rávigyorogtam és a másik oldalamra fordultam

a befektetésekről

eddig azt gondoltam, hogy a megfelelő árkategóriájú koncertek látogatása a legkedvezőbb befektetés, de a 100ft-os bubifújó sokkal jobb... kevés olyan ember van, aki a buborékokra ne mosolydna el és kedves fiúknak lehet extra sokat fújkálni... és mivel ma elég sok embert megmosolyogtattunk, ezért előbújt egy hely, ami eddig nem bújt elő és egy szimpatikus úriember beszélgetett velünk 5 percet bábokról és káprázatokról... buborékokat kapott érte...megérte...
köszönöm az ebédet!

ez mi? és én hogyan? és ebből mi lesz? és biztos jó ötlet?

tegnap dolgoztam, bevásároltam, sütöttem kalácsot...eddig ok...utána anett hívott, hogy menjek igyak a kertemben, erre ma reggel hétkor csörög az óra...először idegrohamot kapok tőle, hogy elaludtam, aztán ráébredek, hogy ebben a lakásban ez normális, aztán megijedek, hogy hol a kedvenc lakótársam...ő épp halálra hallgatja az eyesdownt...és eközben valami még mindig nem stimmel...ekkor jövök rá, hogy én nem kicsit, de nagyon részeg vagyok, de mitől, de honnan, de hmmm? és 38 perc múlva dolgoznom kell...már csak 32...fuuuuuuuuuuuuuuuck

családom és egyébb állatfajták

ügyes meg minden, mondhatni koMOLY, de az a processzor szerintem még egy NYÚLnak is gyenge. persze nem volt még dolgom hasonLÓval. meg azt sem tudom mennyire lenne oKOS döntés ezt venni. viszont a kordilleRÁKhoz nem indulnék el túrázni vele, meg a fŐZéseket is ki tudja hogy bírná.
elhatALMAsodott rajtad a gyümölcsszezon?
:)


(( az öcsém véleménye egy új kis körtéről (nem Apple)... a linkhez véletlenül nyilatkozz helyett azt gépeltem, hogy nyulatkozz :D ))

kiicsit szomorú, de már mégse lepődök meg azon, hogy egyedül töltöm az estét miskolcon...bálint színházban, anya pesten, anya barátnője,aki itt van most nálunk,anya másik barátnőjével színházban...én itthon... először el akartam menni megnézni a helyi überwassert, de aztán inkább egy kád forró víz és egyéb fűrdőszobai szöszm9t9lések mellett döntöttem... a kád víz után viszont nem maradt kedvem lenyúlni anya krémjeit, meg minden ilyesfélét amiért bármit odaadtam volna 8 évesen, ha felérem őket... szóval felhívtam a pesten ragadt gonosz ikertestvérem, akinek kiderült, hogy hasonló tervei vannak a mai estére... viszont átrágtuk magunkat a dolgon és a viva tévé kínálatán, amitől rögvest mosolygós jó kedvem lett, ígyhát nekiülök az összes könyvnek, ami a kezembe akad, üvöltetem a hifit ééés vasalni fogok trans global undergoundra (és titkon rágyújtok a lakásban, amit majd julira fogok hááháháhááá)

vakondriasztó gyártó cégekkel kéne felvennem a kapcsolatot...most már a saját hajamon kívül 3 ember szám0 azzala, hogy ollóval a kezemben nekiessem a fejüknek
tetszik a dolog, örülök, hogy vághatom mások haját és annak is, hogy megbíznak a kis kezeimben
olyan szépek lesznek mind...
de egyébként is jó érzés, ha bíznak bennem, meg ha számítanak rám... közelebb léptem ahhoz, hogy kiszálljak az emberiszonyból...ehhez az is hozzájárul, hogy az anettal szövögetett terveink közül is bejött ma vmi, új kocsmában ittunk... köszönjük új hajú fiú

átbeszélni a délután estébe néha jól esik...

Norvégiában babát várnak... Egy egyszerű mi van veletek e-mailre ilyen válasz... Egyem a kis szívüket...