hetek óta kergetném a nyarat, de vagy rossz idő van, vagy csak én nem találom... várom az érzést, hogy vége van az iskolának, mist hetekig semmi dolgom, még unatkozni is fogok tudni... aztán nem jön, csak nem jön... ja, hogy anya is szabadságon van, a kedves öcsém is nyáriszünetezik... az érzés eddig elúszott... nem is lesz már a régi... annyi kárpótol (és erről jutott eszembe az egész), hogy a zsinagóga előtt bármikor turistának érezhetem magam, ahogy eszem az ebédemet, hallgatom a spanyol, német, olasz, franci embereket és közben süttetem magam a napon... ez jutott erre a nyárra... minden nap egy óra turistalét