vasárnap, július 5

vajon vagyok én olyan kemény, hogy bettit is rábeszéljem arra, hogy nem kell nekünk a busz, mivel akár stoppal is elindulhatnánk a nagyvilágba...abban lenne kihívás, ott lenne mit átélni..két lány, két hátizsák és az országút...jobban illene a lelkivilágomhoz jelenleg, mint a busz...node ha egy fiú egy hátizsák két nap spanyolország akkor két lány két hátizsák....hipp-hopp ott van ahol...nem??? érthető??? bátorodom máris...ki is törlöm a könyvjelzők közül a busz és vonatmenetrendeket... az élet kemény ahogy kedves öcsém mondaná...

az a durva, hogy ég mindig nem kezdődött el ez a nyamvadt nyár, mert ma felkeltem és most szakítottam meg először a nappali kipakolása egyedül című projektet...de jó, hogy itthon lehetek, mert ezután jön a nappali festése, másik szoba kipakolása és a másik szoba kifestése projekt... jólesz....kár, hogy én másra se vágyom idő közben, mint hogy végre elmenjek...el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el el le el el el el el el el el eleleleleleleleleeeeeeeeeel

1 megjegyzés:

Lucs írta...

Héhéhéhéhéhéééé,vigyázzatok Magatokra!! Mikor indultok? Remélem most, és mire én hazamegyek, Ti is otthon lesztek, mert már nagyon hiányoztok, meg mennék őrültkedni valahova Veletek.. :P;) Ha meg most indultok, Kína már csak egy köpés, gyertek hozzám, ígérem, sütök Nektek rántottát!!! :) Puszi!!