tárva nyitva

most már jöhet az ősz...testileg , lelkileg felkészültem rá...igaz rögvest bele is csöppentem egy megfázásba, de azért jöhet...van sálam, kesztyűm, és beszélgetni is tudok, ami a legfontosabb eleme az ősznek...
úgy át lennék most ölelődve...akkor minden tökéletes lenne

hát csak megérte elmenni...önmagam voltam..és büszke, hogy nem hagytam ki egy fantasztikus lehetősget

Pokolian fáradt vagyok...semmi másra nem vágyok, mint egy kis melegségre, egy jó beszélgetésre, meg valami megszokottra...de nem a pörgés, a hétre már elég volt, de azért csak elmegyek táncházba, mert mi mást csinálhatnék, hisz megígértem...node holnap hajnalok hajnalán megyek iskolába, aztán már tűzök is haza, ahol szintén semmi nincs biztosra fogalmazva, minden csak lóg a levegőben...egy picit lennék már a földön, vagy úgy a levegőben, hogy az nem félelmetes, hanem jó...

club era, fókatelep...na igen ez pest...és azt már meg sem említem, hogy holnap táncház, stb, stb...de azért én mégis hazavágyom

hülye busz

a blog címéhez méltóan késő éjjel írogatok...épp most értem haza egy intim terror koncerrtől és ezt azt hiszem, hogy meg kell osztanom minden kedves olvasóval...utána kell ám járni, hallgatni, mert nagyon betegek, tetszett, nagyon tetszett...szóval utána(m)

lassan hullanak a falevelek

Nyakig belemásztam az őszbe... Tegnap az utolsó órám után este fél kilenc magasságában belém mászott az ősz... A kis földalattival jöttem haza, a Hősök terén szálltam le és onnan gyalogoltam végig a városligeten a szakadó esőben...Narancssárgák voltak a fények, vizes volt minden, kicsit fáztam de volt sálam, pulcsim, kabátom, a táskámban könyvek, sok sok könyvek, és én bandukoltam hazafelé, pocsolyákon át és beleugrálva, esernyő nélkül... Baromi fáradt voltam, és nem volt előtte jó kedvem, de belém mászott az ősz és elkezdett fűteni... Most éppen itthon vagy hogyismondjam, szóval a koliban vagyok, teát iszok és olvasom a sok sok könyvem, amiket a kedves könyvtáros néni adott kölcsön nekem, mert ebben nem volt semmi bürokrácia, tényleg mintha csak kölcsön adta volna...Olyan jó most a saját társaságomba burkolózva lenni egy kicsit, mert így nem érzem olyan idegennek a történéseket, amik egyébként tetszenek, csakhát idegenek...meg kell szokni őket

hidegre ébredve

kezdek azonosulni a hely szellemével...otthon ugyan nem érzem magam, de tegnap a google calendar lapjait szépen feltöltöttem ingyenes koncertek tömkelegével..ezért akartam én ide jönni tanulni, nem a siránkozásért.. jobb ez a helyzet annál, minthogy érdemes legyen haza vágyódnom, ami meg gondot okozhat azon úgy sem kell sokat agyalnom, megoldódik, eddig is mindig úgy tett...spontán jobb lett, mint ahogy én tervezhettem volna...