az öcsém szerint is hasznos kis mozdony vagyok

a mai feladatom egy szekrény volt. szép nagy, és az a fajta, amibe évek óta mindenki betett mindent gondolkodás nélkül. nem is baj ez így, mert hosszútávon gazdagodtam egy gumicsizmagyáros bőrrel borított termosz bögrével és egy halványkék (számomra értelmezhetetlen színű) Gumicsizmagyár feliratos pólóval. Rövidebb távon találtam még egy doboz raffaellot, szerencsére érvényes szavatossági idővel és pár szintén nem túl régi szaloncukrot. Ezeket hazahozni már nem tudtam, még ott elolvadt mindegyik a kollégáim kezében, no meg az enyémben.
de voltak még hasznos dolgok, amikért lehet, hogy vissza kell térnem a jövőben.
szóval tényleg hasznos kis mozdony vagyok.

nincs sok jobb dolog annál, amit egy napsütéses hétvége jelentett most nekem. jókat beszélgettem. nagyon. szépeket sétáltam. alig fáztam. olyan igazán boldog voltam... szombattól vasárnapig. alig várom a jövő hetet, vagy hétvégét.

a zene és én sokat változunk

amikor előtör belőlem a népzenére vágyakozás, úgy örülnék, ha még mindig 16 éves lennék, és együtt járnánk a várfalon, meg néptánc ruhát cipelve a várba palyabeára, kerekesbandre, lajkóra, ghymesre, csík zenekarra, beshodromra, sebőre, muzsikásra, szászcsávásira, moldvaira, csángóra, székire, kalotaszegire... meg kispálra. nálam az is kicsit népzene

hol vannak már azok a régi szép idők, mikor még gimnazistán voltam tarisznyás bölcsészlány.

sajnálom, de nem én leszek az, aki jobbá teszi a világot.

én próbálkozom a közösségi élettel, de minimális emberrel működik csak a közösség dolog. tegnap belemártottam magam halványan egy egyetemi képzésbe, mmint iylen csapatot építünk, szeressük és ismerjük meg egymást dologba, de nem tudom biztosan állítani, hogy nem erőlködve kell rávennem magam, hogy elmenjek legközelebb is, vagy hogy elmenjek egyáltalán. jól éreztem magam, meg minden, de kell ez nekem?

minek erőltessem azt, hogy emberekkel legyek, mikor akikkel szeretek együtt lenni, azokkal már olyan jól megy. tudom, hogy kitől mit, hogy hol hogyan és miért csinálok, vagy történik bármi. kényelmes életem van. szeretem a saját dolgaim. de mások életére nem feltétlenül vagyok kíváncsi.

érdemes-e olyan dolgot csinálni, amit nem magamtól csinálok, hanem mert jobb embernek látszódok tőle? (pedig igazából nem vagyok túl jó ember)

Ha valami oknál fogva nem élhetném tovább a saját életemet, akkor az öcsém életével tudnék egyes egyedül megelégedni.

hova dughatnám be a fejem, hogy ne kelljen tudomást vennem semmiről? homok nélkül.

no more charity work a barátnőm barátnőjének, a nagymamájának a nagypapájának az esküvőjének a temetőjén a gyerekének a keresztelőjén a kiskutyájának a két szép szeméért.