Belém bújt valami, vagy csak egyszerűen nem élem a szociális életem, mert akár még jövő hét elején befejezhetem a szakdogám, ha tartom a menetrendet... tömegre... finomságok örökre maradni fognak benne. Mindezt alkotói szabadság nélkül... Legyen így de nem is ez a lényeg, hanem üzenetet szeretnék küldeni magamnak a jövőbe: Tudjam mindig úgy élvezni a munkám, mint mostanában, amikor süt a fejemre a nap, jók a zenék a fülemben és még mindenki csak gyakorolja a nevem mellé a feladatokat. Amikor nem leszek az új kölyök a csoportban, akkor is szeressem ennyire csinálni, amit kell.

remek, élethű álmaim vannak mostanában. ma reggel például arra keltem, hogy most akkor tényleg van egy gyerek mellettem?
ugyanis álmomban szültem egy nagyon okos kisfiút. így simán...bele a mostani életembe...érdekes módon örültem neki...
megszületett a kiskölyök és aztán rögtön beszélni kezdett, meg ilyenek...erre anya, mint jó gyógypedagógus megállapította róla, hogy biztos fogyatékos lesz, mert azok szoktak ilyen okosak lenni. én meg a telefonom felett álltam épp, mikor fel kellett kelnem, hogy felhívom gyermekem apját a szituációról, hogy jöjjön, mert itt várja a család, hasonlók, de mikor kiderült volna, hogy kit hívok, finoman el kezdett zenélni katiemelua ésa 9 millió bicikli, ami annyit jelent, hogy a sleep cycle szerint elég éber vagyok már ahhoz, hogy felkeljek...

következő hétvége prága

meggyőződésem, hogy tudok csehül, mert értem a cseh zenekar számait, amit sok év után tegnap sikerült megszerezni. de mikor ennek a meggyőződésemnek hangot adtam, akkor kiderült, hogy a zenekar bla bla nyelven énekel, univerzális szavakat használ, vagy németül énekel... a maradékot meg nem értem... na az a cseh...

teljesen bepörögtem, mióta kivettem az útikönyveket a könyvtárból

web2

kedves ismerőseim egy rövid híradás az andragógia mai állapotáról:

egyedül használok google naptárat az egész csoportban, így az esemény létrehozást tanuljuk órán...

az előző 10 percben az rss-ről volt szó, ahol azt magyaráztuk, hogy mi az...

innentől fél kilencre kell járnom... mondanám, hogy ez minden porblémát megold, de csak simán fél órával többet alhatok...

az élet napfényesebbik oldalára kerültem. 8. emelet, virágok, napsütés, kellemes emberek. mindezt egy álmatlan éjszakáért cserébe. nem szoktam stresszelni mindenen, de valamiért be voltam parázva ettől a naptól.

Mire eljutottam odaáig, hogy kész a teljes koncepcióm, hogy mit akarok írni, megvan minden anyag, minden vázlat, addigra pont eljutottam oda is, hogy egy csepp időm nincs rá.
A szakdolgozatom el van átkozva... Amíg volt időm, nem voltak gondolataim.