Én egy értelmes és boldog ember vagyok. Vagy nem, mert a kollegiális kapcsolatok érdekében feladtam egy magányos ebédet, ahova később beugrott volna Levente új szemüvegben, két emberért, akik az előzetesben lévő rokoni és baráti kapcsolataik után közvetlenül áttértek a falon található képek kapcsán a művészet témára. Gyűlölöm, hogyha valamilyen műtárgy kapcsán az Ilyet én is tudnék csinálni, sőt még jobbat! mondatot ejti ki. Tudnál, de nem csinálsz. És ha tudsz is, ilyet biztos nem... Azt hittem, hogy az iskolával megszűnnek az emberek körül a primitív emberek. A munkahelyet mi választuj és mások is ugyan azt választják, tehát ennek szelekciónak kéne lenni. Az a baj, hogy 600 embernél már könnyen kerül szemcse a gépezetbe...
Legalább a kaja finom volt. És kitatáltam közben azt is, hogy mi lesz hétvégén az egyik ebéd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése