december

még nem szoktam meg, hogy az iskola ilyentájt megkönyörül rajtunk és dob nekünk karácsonyi pénzt...vagy hát nem tudom, hogy mindenkinek-e, vagy csak nekem. a nagyapám viszont csak engem hív fel, hogy aranygyémánt unokám hogyvagy, itthonvagy ezen kívül, hogy fiam vigyázz magadra, menj lassan, mert csúszik az út (otthon a kertben, ígyhát biztos itt nálam is). nem a nevemet nem tudják. még marikának szokott hívni. persze mindez megbocsájtható, ha magamnak vehetem meg az órát, amit kértem karácsonyra és nem ő szerzi be nekem a piacon (mert neki is onnan van a legjobb órája) és még duplázza a keretet, fiam majd mi eszünk száraz kenyeret hozzátoldással. persze mindent csak másodszorra értettem meg, mert közben a nagyanyám ord0t hátulról, hogy nem fáztam-e meg külföldön, meg nagyapám gyorsabban beszél, mint szokott (!) nehogy sok legyen a számla. december, advent, éljen a család :)