SHIT

már hetek óta meg akarom írni ezt a bejegyzést és mostanra biztos vagyok benne, hogy amiatt nem ér utol a mélypont, mert még nem írtam meg.

szóval Stavangerben, Norvégiában fotóztam egy falat, amire sokszázszor fel volt írva, hogy SHIT. szigorúan nagy betűkkel... ott éreztem a feelinget, amikor a vasárnapi pangást szeles és esős időben próbáltam túlélni a 20 kilós hátizsákkal egy olajvárosban.
egy ideje nem láttam már a norvégiai képeket, viszont mostanában zsokott villogni a szemem előtt ez a látvány a sok SHIT-tel, mint tom&jerry-éknek a full meg hasonló feliratok.

elhagytam az előző albérletet, de még mindig nem sikerült lezárni a történetet. jelen állás szerint jelentős minusz lesz a kaukciónkból ócskábnál ócskább kifogások miatt. az okj, amire úgy gondoltam, hogy egy baráti láblógatás lesz bejelentette, hogy ha nem lesz meg az óraszámom, akkor nincs gond, nem kell fizetni, mindösszesen felfüggesztik a hallgatói jogviszonyomat, ami miatt ugye az egész protokolllófaszra beiratkoztam. szóval nincs más választás, minthogy minden áldott nap felkelni, bejárni dél-fél egy-egy körül átgurulni az irdodába fél hat-hatig tolni a szekeret és havonta egyszer három felejthetetlen napot eltölteni Pécsett...
három nap múlva elvileg beköltözhetek az új lakásba, hol még rengeteg mindent kell elpakolni nem is tudom, hogy hová, hogy két ember számára lakható legyen... úgyhogy jelenleg villog a shit felirat és azzal élek túl, hogy boldoggá tesz az érzés, hogy abban a lakásban lakhatok ezen a héten, ami Budapesten a legcsaládibb emlékekhez köt és ez jó, de tényleg. hosszú távon tervezem, hogy megveszem az ezeregyszáznegyvenháromilkautcaharmincháromharmadikemelethármat. mert a tigrisek az szeretik a legjobban...